Mától módosult a KRESZ: 12 kézjelet kell megtanulni

2013.04.02 06:33

Életbe lépett a KRESZ módosítás, ami nem csak a járművezetőket, de a gyalogosokat, kerékpárosokat is érinti. Csökkennek a büntetési tételek, de jön a halmazati büntetés.

 

Mától lépett életbe a KRESZ legújabb módosítása. A főbb pontokról korábban részletesen beszámoltunk, a kézjeles visszajelzés azonban komoly vitákat generált. Az új szabályzat által előírt "kötelező manuális visszacsatolás" ugyanis sok autós számára még érthetetlen.

71. § (1) A 70. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a közúti közlekedésre is.
(2) A minimum két, közlekedésben résztvevő által végrehajtott, a korábbi közlekedési prioritást megváltoztató manőver közben [a 70. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően] és után a manővert megkezdő felet kézjelek útján tájékoztatni kell:
a) a manőver megkezdésekor, a 70. § (4) bekezdésben felsorolt esetekben b) a manőver befejezése után, a művelet értékeléseként c) az elsőbbségről való lemondás esetében folyamatosan

Közérthetően megfogalmazva: a járművezetőnek tájékoztatnia kell a másik járművezetőt arról, hogy észlelte pl. az előzési szándékot, amivel biztosítja az előzésben lévőt arról, hogy ő nem kezd hasonló manőverbe. Jelen esetben tehát amikor a mögöttünk érkező autó irányjelzővel jelzi az előzési szándékot, akkor nekünk a bal tenyerünket arcélünkkel párhuzamosan felemelve és előre hátra mozgatva jelezni kell, hogy a szándékot megértettük és részünkről akadálya nincs az előzésnek. Az előzés befejezése után az előzést végrehajtó jármű vezetőjének jobb tenyerét az arcéllel merőlegesen, fülmagasságba felemelve kell nyugtázni a sikeres manővert.

Like!

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a XXI. századi trendeket követve, akár felfelé fordított mutatóujj is lehetett volna az egyezményes jel, kvázi a sofőr lájkolta volna a megelőzött járművezetőt. Kovács N. Tamás, az NKHMI igazgatója megkeresésünkre elmondta, a folyamatos visszajelzések több célt szolgálnak. Egyrészt javul a járművezetők egymás közötti kommunikációja és csökken a balesetveszély, másrészt pedig nő az éberségi szint, hiszen a vezetés monotonitását megtöri a visszacsatolási kényszer.

A külföldre utazók számos országban találkozhattak már hasonló kézjelekkel. Április közepén tájékoztató kampány indul a televíziókban és a sajtóban, ahol az összes kézjelet megismerhetik a közlekedésben résztvevők. A jelek használatának elmulasztását egy évig nem szankcionálják.

Vagy feltartott középső ujj

Kézjelet 12 különböző esetben kell majd használniuk a járművezetőknek, a gyalogosoknak mindössze kettőt kell megtanulniuk, a kerékpárosoknak és motorosoknak pedig 8-8 jelet kell alkalmazniuk az új KRESZ értelmében. (Hozzátesszük: a magyar utakon leggyakrabban használt kézjelzés nincs benne az új KRESZ-ben.)

Gyalogosok kézjelzései

A gyalogosok ezentúl nem léphetnek jelzés nélkül az úttestre ott, ahol nincs lámpával biztosított gyalogátkelő. A menetiránnyal szembe fordulva (azaz az érkező jármű felé nézve), derékmagasságban előre-hátra mozgatott kinyújtott tenyérrel kell jelezniük az átkelési szándékot, amit az úttesten közlekedőnek a mutatóujjal a jelzést adó gyalogosra "bökésével" kell nyugtázni. Több gyalogos esetén a járművezető többszöri bökéssel biztosítja az átkelni szándékozókat.

Változnak az elsőbbségre vonatkozó szabályok

A jobbkéz-szabály a legkevésbé ismert fogalom a járművezetők között. A tavaly októberi felmérés szerint a megkérdezett kerékpárosok 64 százaléka, az autóvezetők 45 százaléka nem tudta megfelelően alkalmazni. (A kamion- és buszsofőrök mindössze 8 százaléka bukott el a teszten.) A mostani változások értelmében annak lesz elsőbbsége, akinek megadják, így egy benézett jobbkezes utca esetén nem csak a korábban szabálytalannak tekintett autós büntethető, hanem az a járművezető is, aki nem győződött meg a szabad áthaladás feltételeiről. A korábbi büntetési tétel 50 ezer forintról 35 ezer forintra csökken, igaz, ezt minden sofőrnek be kell fizetni, tehát összességében nő a bevételi oldal.

Változó büntetési tételek

Az új bonus-malus rendszer alapján a meghatározott büntetésnél többet és kevesebbet is fizethet az autós. Amennyiben a járművezető 24 hónapon belül nem okozott balesetet és nincs regisztrált közlekedési kihágása, akkor 4 százalék kedvezményben részesül. Kedvezmény jár az 1200 köbcenti alatti járművekre (2 százalék), két kiskorú gyermek után (2 százalék), valamint a közlekedési kihágás azonnali elismeréséért (4 százalék). A 70 év feletti sofőrök a büntetésből azonnali 5 százalékos korkedvezményt kapnak. Többet fizethet az autós, ha nem ismer el a vétségét (5 százalék), ha 25 év alatti (3 százalék) és ha járműve 2000 köbcentiméter feletti motorral rendelkezik. (5 százalék). Szintén büntetik azt, ha aktív pedagógus, vagy rendőr szabálytalankodik, mivel nekik inkább jó példát kellene mutatniuk (3 százalék).

Érdekesség, hogy év végére a legtöbb járőrautót felszerelik bankkártya terminállal, így a helyszíni bírság azonnal befizethető és érdemes is élni a lehetőséggel, hiszen erre újabb 3 százalék kedvezmény jár. (Azaz 30 ezer forintos alapbírság esetén 900 forint.)

Nőtt a jogosítványszerzés korhatára

Fontos változás történt a jogosítványszerzésben, kormányrendelet szerint jelentősen megemelkedik az első jogosítványszerzés legalacsonyabb korhatára. A B-kategóriás személygépkocsi vezetésére jogosító irat kapcsán nem változik a minimálisan betöltendő évek száma (18), azonban a népszerű motorkerékpár kategóriákban igen.

Megszűnik az M, azaz a segédmotor kategória, helyét az AM veszi át, amelyet az eddigi 14 év helyett 16 éves kortól lehet megszerezni. Megszűnik az A korlátozott kategória is, funkcióját az A2 veszi át (maximum 25 kW teljesítményű motorkerékpárok vezethetősége). Több ponton is változnak a jogosítványszerzés feltételei. Fontos módosítás, hogy A-kategóriás járműre (korlátozás nélküli motorkerékpár) január 19-től csak a 24. életévét betöltők szerezhetnek jogosítványt.

A C-kategória esetén nőtt a minimális korhatár, 18-ról 21 éves korra. Szintén emelkedett a D és a D1 kategória legkorábbi jogosítványszerzésének korhatára, amely az eddigi 21 évről 24-re nőtt. A kormányrendelet az uniós normákhoz igazítja a magyar eljárási rendet. A korhatárok emelésének célja a balesetmegelőzés is.