Módosított alapszabály tervezet 2013

2013.04.04 11:29

 

 

 
   
A
                                               CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
ALAPSZABÁLYA

 

2013

Egységes szerkezetbe foglalva az CSMPSZSZ közgyűlésének

2013. április 20-án a KGY/…/2013. számú Határozata szerint  

 

elfogadott módosításokkal

a MODOSÍTÁSOK DŐLT BETŰSEK

A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége olyan közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn és baleset-megelőzési, katasztrófavédelmi feladatok, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek és városi szövetségeik érdekvédelmi, érdek képviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási szövetsége, amelyet tagszervezetei önkéntes társulásukkal hoztak létre. A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1./A Szervezet neve: CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK

                                   SZÖVETSÉGE (Rövidített neve: Csongrád Megyei Polgárőr

                                                               Szövetség, CSMPSZ)

 

2./ Székhelye:                          6722. Szeged, Rákóczi tér 1.

 

3./ Működési területe:             Csongrád megye közigazgatási területe

 

4./ Alapításának éve:              1991.

 

5./ Jelképei:

 

a.) Emblémája (logója):

 

                                                Kör alakban felül a külső öthatod körívben Csongrád

                                                Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége felirat,

                                                középen elhelyezkedő belső ovális mezőben

                                                látható Csongrád megye címere, melyet két oldalról

                                                stilizált kéz rajzolatok fognak közre

 

 

b.) Körbélyegző lenyomata:

                                               Kör alakban felül a külső öthatod körívben Csongrád

                                               Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége, felül a belső

                                               egyharmad körívben a közhasznú szervezet felirat látható.

                                               A középen elhelyezkedő belső ovális mezőben egy

                                               korong helyezkedik el, melyet két oldalról stilizált kéz

                                               rajzolatok fognak közre, a külső félköríves felirattal és

                                               középen egy csillaggal körülhatárolva.

 

  1. Téglalap bélyegzője lenyomata:

 

                                               Téglalap alakban, 5 sorban, középen elhelyezve az alábbi szöveg:

                                                Csongrád Megyei Polgárőr

                                                Szervezetek Szövetség

                                                6722 Szeged, Rákóczi tér 1.

                                                Adószám: 18459038-1-06

                                                OTP Rt.: 11735005-20804703

 

6./ Jogállása:

 

A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban CSMPSZ) önálló jogi személy, amely civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) a polgárőrségről és a polgárőr tevékenység szabályiról szóló 2011. évi CLXV. Törvény (továbbiakban Ptv.) 7.§ (1) és a 30.§ (1) valamint a Magyar Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) rendelkezéseire figyelemmel alkotja alapszabályát. Ptk. 61.§ (1) A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, Ectv.34.§ (1) közhasznú egyesület, közhasznú tevékenységét és a Ptv.3.§ (1;2) alapján folytatja. Önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. A CSMPSZ magára nézve – írásos nyilatkozatban - kötelezően elfogadja az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) alapszabályában és szabályzataiban foglaltakat.

 

 

7./ A CSMPSZ:

 

a.) nyilvántartott tagsággal rendelkezik; Ptk. 61.§.

b.) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból,

amelyet bárki igénybe vehet Ectv 34.§ (1)bekezdés (a) pont;

c.) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat

közhasznú tevékenységét nem veszélyeztetve végzi Ectv. 34.§ (1)bekezdés (b)pont;

d.) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában (Alapszabályában) közhasznú tevékenységre fordítja Ectv. 34.§ (1) bekezdés (c) pont;        

e.) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt Ectv 34.§ (1) bekezdés(d) pontja és a Ptv. 2.§ (2) bekezdés;

f.) a közhasznú tevékenysége során:

  • a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1.§ (1) bekezdésének f) pontjában, 2.§ (1) bekezdésében és a 2/A. §.-ban;
  • a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott állami közfeladatot lát el a rendőrségi törvény 2.§ (2) a) és c) pontjában, valamint 100.§ (1) bekezdés g) és 101.§ (1) bekezdés f) pontjában. Az önkormányzati törvény 8.§ (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Rendőrséggel, valamint a települési önkormányzatokkal történő együttműködése során Ptv. 6.§ (1) –(2) bekezdés;

 

g.) céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű tagszervezeteinek működésébe, valamint nem korlátozza azok önállóságát, tevékenységét, döntési jogkörrét, felelősségét mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos jogszabályokkal, OPSZ, valamint a CSMPSZ Alapszabályával és a Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ), illetőleg más belső szabályzatával összhangban van;

 

h.) a közfeladatok ellátásával kapcsolatos adatai közérdekűek, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az Ectv. 30.§ (1) bekezdésbe foglaltak alapján nyilvánosságra hozza a CSMPSZ hivatalos honlapján www.csmpolgaror.lapunk.hu.

 

 

 

 

8./ A Szövetség célja és feladatai, közhasznú szolgáltatásai:

 

a./ A közrend és közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, illetve bűnmegelőzést szolgáló tevékenység érdekében rendszeres közterületi járőrszolgálatot, szükség és igény esetén figyelő szolgálatot, közúti közlekedése baleset helyszínén, óvodák, általános és középiskolák közvetlen környékén jelzőőri tevékenységet lát el.

 

b,/ Másodlagos, kiegészítő feladatként részt vállal katasztrófa - és veszélyhelyzetekre történő felkészülésben, a konkrét védekezési és helyreállítási feladatokban, környezet károsítások megelőzésében, elhárításában. Segíti a polgári védelemmel foglalkozó szervezetek tevékenységét.

 

c./ A bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése.

 

d,/ Rendezvények helyszínének biztosításában

 

e./ A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési, és közbiztonsági, baleset-megelőzési bizottság munkájában való részvétel. A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) tevékenység népszerűsítése, a tevékenységet segítő ás támogató ajánlások, javaslatok véleményezése, kidolgozása és közvetítése a tagszervezetekhez.

 

f./ Folyamatos kapcsolattartás és a kölcsönös együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az állami és az önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám-és pénzügyőrség – helyi, területi – szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálatokkal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában.

 

g./ Közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában és a gyermekbalesetek megelőzésében az „EGY ISKOLA – EGY POLGÁRŐR” mozgalmon keresztül.

 

h./ Önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésében való részvétellel segítséget nyújtani az együttműködő szervek szakmai tevékenységéhez.

 

i./ Közreműködés fogyatékos személyek védelmében, a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és az önkormányzati vagyon megóvásában.

 

j./ Körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában, illetve felkutatásában.

 

k./ Külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolatok létesítése és azok folyamatos ápolása.

 

l./ Egyesületek irányába kifejtett oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenység

m./ Közterületen elhelyezett térfigyelő kamerák által rögzített felvételek figyelésében.

 

n./ Csongrád megye területén a polgárőr-csoportok, szervezetek megalakításának segítése, támogatása.

 

ny./ A polgárőr a tevékenysége során nem viselhet olyan formaruhát, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjának egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas, vagy amelynek a viselése jogszabályba ütközik. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat. Szolgálatának ellátása során köteles polgárőr igazolványát a formaruhán – egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva – viselni. Ptv.15.§

 

A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

 

9./ A CSMPSZ szervezete áll:

a) a CSMPSZ tagsága Ptk. 61.§ (6) bekezdés és az Ectv. 4.§ (2) bekezdés szerint törvényszéki nyilvántartásba vett területi (városi, kistérségi) szövetségekből és polgárőr    egyesületekből áll.

b) a Közgyűlésből (és annak munkabizottságaiból), felügyelő bizottság, panasz kivizsgáló bizottság,   jelölő és választási bizottság;

c) az Elnökségből, és annak állandó, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott  munkabizottságaiból, valamint

d) a szövetség munkaszervezetéből.

 

10./ A Közgyűlés, és az Elnökség a Szövetség vezető testületei.

 

A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

 

11./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége tagsága: a területen működő (városi, kistérségi) szövetségekből és polgárőr egyesületekből (a továbbiakban: tagegyesületek) áll.

 

 

A SZÖVETSÉG RENDES TAGJA, TAGFELVÉTEL

 

12./ A tagegyesületek a szövetség rendes tagjai. A Szövetség nyílt szervezet, tagjai az illetékes törvényszéken bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, önkéntes alapon szerveződő polgárőr egyesületek, amelyek tagjai polgárőrök, s tevékenységüket alapvetően az egyesületük működési területén láthatják el.

 

13./ A szövetségbe történő belépéshez és kilépéshez, a tagegyesület közgyűlésének (taggyűlésének) határozata szükséges és annak kimondása, hogy a szövetségben ki képviseli a tagegyesületet (küldöttek). A tagegyesület felvételéről a szövetség elnöksége határoz.

 

14./ A tagegyesület a szövetségi tagságával válik a szövetség teljes jogú tagjává. A szövetség tagnyilvántartásába történő bevezetése érdekében, a tagegyesület, a CSMPSZ részére megküldi a tagegyesületnek a törvényszéki nyilvántartásába történt bejegyzéséről kibocsátott törvényszéki végzés másolatát, kiegészítve a tagnyilvántartásban meghatározott adataival, továbbá a területileg érintett rendőrkapitányággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás másolatát. A tagegyesület megszűnéséről, 15 napon belül értesíti a szövetséget, és a szövetség elnöksége törli a tagegyesületet a tagnyilvántartásból.

 

15./ A szövetség, a tagnyilvántartásban rögzíti a tagegyesület:

a) nevét, megnevezését, székhelyét

b) postacímét, telefon- (telefax) számát (e-mail címét);

c) törvényes képviselőjének nevét, elérhetőségét; további törvényes képviselőjének nevét,  elérhetőségét, törvényes képviseletének módját (önálló vagy együttes)

d) megalakulásának dátumát;

e) bírósági nyilvántartási számát (önkormányzati határozattal alakult egyesületeknél az önkormányzat megnevezését, határozatának keltét, számát is), bírósági nyilvántartását vezető bíróság megnevezését;

f) adószámát;

g) bankszámlaszámát, számlavezető bankjának megnevezését;

 

16./A regisztráció megtörténtéről és a tagnyilvántartásba történt felvételről, a szövetség tanúsítványt ad ki a tagegyesület részére.

 

17./ A megalakult új polgárőr szervezet tagfelvételéről a megyei szövetség elnöksége, a benyújtás napjától számított 5 napon belül, soron kívül határoz. Döntéséről szóló okmányt, - elutasító javaslatát, vagy felvételi határozatát - haladéktalanul felterjeszti az OPSZ részére, illetve továbbítja a kérelmet benyújtó egyesület részére. Elutasító javaslat esetében a jelentkezést benyújtó polgárőr egyesület részére biztosítottá válik a jogorvoslat, mivel az Országos Polgárőr Szövetség irányába, - mint másodfok – fellebbezéssel élhet.

 

 

A RENDES TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

 

18./ A tagegyesületek a szövetségen belül – amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik – azonos jogokkal rendelkeznek.

 

19./ A tagegyesület:

a) tevékenységét, szervezeti rendjét és szabályzatait – a jogszabályok keretei között – az OPSZ és a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályával, valamint egyéb szabályzataival, illetve a polgárőrséget érintő jogszabályokkal összhangban, önállóan, a sajátos helyi, területi, regionális körülményeinek megfelelően maga határozza meg;

b) célkitűzései megvalósítása érdekében feladatait, a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal összehangolja;

c) tagjai, küldöttei, és tisztségviselői útján részt vesz a szövetség munkájában;

d) iratain jogosult a „Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége tagegyesülete” megjelölésének és a szövetség jelképeinek használatára;

e) rendszeresen megkapja a szövetség testületi határozatait;

f)  betekinthet a testületi ülések jegyzőkönyveibe, emlékeztetőibe, azokról saját költségén másolatot készíthet;

g)  a szövetség bármely szervének jogsértő határozata ellen – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvényszéki eljárást kezdeményezhet;

h) igényelheti a szövetség jogsegély szolgáltatását;

i)   részt vehet a szövetség által meghirdetett pályázatokon, rendezvényeken;

j)   rendszeresen delegálhatja vezetőjét/képviselőjét a szövetség központi továbbképzéseire.

 

20./ A tagegyesület köteles:

a) megtartani a jogszabályokban, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, a Közgyűlésnek és Elnökségének a határozataiban előírtakat;

b) fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat;

c) a szövetség tagjaként, a mozgalomhoz méltó magatartásra felszólítani polgárőreit;

d) a birtokolt szövetségi vagyontárgyat a jó gazda gondosságával megóvni, és köteles e vagyontárgyakért, a birtoklás, a használat idején, anyagi és jogi felelősséggel tartozni;

e) a szövetségi tagsággal összefüggésben önként vállalt feladatait a tőle elvárható módon teljesíteni;

f) a tagegyesület, a szövetség részére, a tárgyévet követő év január 15.-ig, szakmai tevékenységéről, írásos beszámolót készíteni;

h) közgyűlésének időpontjáról a Megyei Szövetséget  tájékoztatni;

i) tevékenységével, feladatellátásával kapcsolatos statisztikai adatokat a meghatározott határidőn belül a megyei szövetség részére továbbítani;

j) működésével kapcsolatos hivatalos okmányok másolatait a megyei szövetség részére átadni.

k) az adminisztratív tevékenység maradéktalan teljesítése érdekében hatékonyan és célirányosan együttműködni a szövetség elnökével, vezető tisztségviselőivel, adminisztrátoraival.

     l) a tagegyesület köteles a megyei  szövetség részére szakmai tevékenységéről rendszeresen írásos beszámolót készíteni, és a          beszámolóját a tárgyévet követő év február 15 napjáig készíti el, és küldi meg

    

m) Az érdekképviselet érvényesítése érdekében a közgyűlés időpontjáról az elnökséget tájékoztatni

 

 

21./ A rendes tagokat érintően az SZMSZ és más belső szabályzatok, további jogokat és kötelességeket állapíthatnak meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alapszabályban megfogalmazottakkal.

 

22./ A tagegyesület tagja politikai     rendezvényeken – polgárőrként megjelenve – aktív szimpatizánsként nem vehet részt, erre utaló támogató           magatartást nem tanúsíthat, nem szólalhat fel, transzparenseket, feliratokat nem vihet, szólamokat nem skandálhat, véleményét a  nagy nyilvánosság előtt nem fejtheti ki.

 

A RENDES TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

 

23./ A tagegyesület szövetségi tagsága megszűnik, ha:

a) A tagegyesület a szövetségből kilép, ezt írásban a szövetség elnökségének bejelenti.

b) A tagegyesület működését megszünteti, feloszlik, vagy más szervezetbe beolvad. Ptk.64.§ (1) bekezdés (a-e) pontjaiban foglaltak alapján megszűnik.

c) A CSMPSZSZ közgyűlése tagjai közül kizárja.

d)        Az elnökség határozattal törli a tagegyesületet, ha az éves tagdíjfizetési kötelezettségét, a tárgyév december 31.-éig bezárólag nem teljesíti, illetve a szövetség Elnöksége második alkalommal történő írásbeli felhívása ellenére, a közléstől számított 30 napon belül sem teljesíti.

e) Amennyiben az tagegyesület vezetője, tisztségviselője, vagy tagjai polgárőrként megjelenve – bizonyítható módon - aktív politikai tevékenységet folytatnak és az érintett tagok kizárására a tagegyesület elnöksége az esemény tudomására jutásától számított 60 napon belül intézkedést (etikai eljárást) nem kezdeményez, úgy a megyei szövetség elnökségének írásbeli felhívását követő ismételt eredménytelenség esetén a szövetség az érintett tagegyesület kizárás érdekében kezdeményezi a közgyűlés összehívását.

f) A területileg illetékes rendőrkapitányság a tagegyesülettel kötött írásbeli együttműködési megállapodást a tagegyesület jogszabálysértő magatartása miatt felmondja. A közgyűlés ekkor is kizárja tagjai sorából.

g) A kizáró és törlő határozat ellen jogorvoslatnak van helye, törlés esetén 30 napon belül a közgyűléshez, kizárásnál pedig a törvényszékhez lehet fordulni fellebbezéssel.

 

 

A TISZTELETBELI ELNÖK

 

23./ A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke az a természetes személy lehet, akit a CSMPSZ korábbi tisztségviselőjeként kifejtett tevékenysége alapján, a Közgyűlés, a szövetség tiszteletbeli elnökévé nyilvánít.

 

A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke, a szövetség elnökének felkérése, illetve megbízása alapján képviseli a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetséget, és tanácskozási joggal vehet részt a CSMPSZ Közgyűlésén és elnökségi ülésein.

 

 

 

A SZÖVETSÉG FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

 

24./ A Szövetség szervei:

a./ küldött-közgyűlés (továbbiakban közgyűlés)

b./ elnökség,

c./ felügyelő,- panasz kivizsgáló, - jelölő és választási bizottság,

d./ az elnökség vagy a közgyűlés által létrehozott állandó vagy ideiglenes munkabizottságok,

e./ a CSMPSZ munkaszervezete: jogtanácsos, szóvivő, irodavezető adminisztrátor           adminisztrátor, titkár)

 

29./ Küldött-közgyűlés (közgyűlés):

 

           Mely áll:- az elnökség tagjaiból,

                          - az állandó bizottságok elnökeiből,

                          - tiszteletbeli elnök(kök)

                          - tagegyesületenként a tagegyesületek számát tekintve 40 tag után 1 küldöttből,

                             újabb 40 fő után további 1 fő küldöttből és így ismétlődően.

 

A tagegyesületek közgyűlési képviselőjét az egyesület saját alapszabályának megfelelően választja, delegálja, tisztségéből visszahívhatja. A tagegyesület elnöke a küldöttjét megbízó levéllel látja el.

 

A közgyűlésen a küldött, szavazati és tanácskozási joggal rendelkezik, aktívan vesz részt a testület munkájában. A közgyűlési képviselő mandátumát a tagegyesület, a megyei szövetség elnökségének és a közgyűlés által megválasztott bizottságok elnökeinek mandátumát a megyei szövetség elnöke a küldött közgyűlés idejére megbízólevéllel látja el.

 

 

A KÖZGYŰLÉS

 

30./ A Közgyűlés:

 

a./ A Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, a tárgyalásra javasolt napirendi pontoknak írásbeli közlésével. Négyévenként, tisztújító közgyűlést kell tartani, kivéve, ha OPSZ alapszabály módosításából adódóan, igazodva a változásokhoz, közgyűlési napirendként is felvett időközi tisztújítást kell tartani. Ectv. 37.§ (2). bekezdés (a) pont.

 

b./ Az elnökség köteles a Közgyűlést összehívni az a./ pontban meghatározottak szerint.

 

c./ A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok és a cél megjelölésével:

 

- a tagságnak legalább egytizede,

- a közgyűlés tagjainak minimum egyharmada írásban egyetért,

- az elnökség tagjainak több mint a fele kezdeményezi, vagy a törvényszék, illetőleg, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. Ectv. 11.§ (3). bekezdés (b) pont.

- Felügyelő Bizottság indítványozza Ectv. 41.§ (4). bekezdés

 

d./ Ha az elnökség kétharmados többséggel az elnök elleni bizalmatlansági indítványt fogad el, 60 napon belül rendkívüli közgyűlést kell tartani, melyet az elnökön túl a felügyelő            bizottság is elrendelhet.

 

31./ A Közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza:

  • a szövetség elnökét, elnökségét
  • a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait,
  • a Panasz kivizsgálló Bizottság elnökét és tagjait,
  • a Jelölő és Választási Bizottság elnökét és tagjait,

 

32./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása,
  • a Felügyelő,- a Panasz kivizsgálló, - a Jelölő és Választási Bizottság elnökeinek és tagjainak megválasztása,
  • az alapszabály megállapítása, módosítása,
  • a tagdíjfizetés elveinek és mértékének megállapítása,
  • a szövetség éves beszámolójának elfogadása,
  • az éves közhasznúsági jelentés elfogadása,
  • kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója
  • a szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondása,
  • A „CSMPSZSZ Tiszteletbeli Elnöke” cím adományozása, megvonása,
  • az Alapszabályban a Közgyűlést megillető hatáskör átruházása az Elnökségre,
  • tagegyesület kizárása, ha az elnökség kezdeményezi
  • bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja.
  • OPSZ közgyűlési képviselők megválasztása 9 fő

 

33./ A közgyűlés összehívásának rendje, működése

 

a./ A Közgyűlés (Küldött-közgyűlés)

A közgyűlést a szövetség elnöke – akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – hívja össze, melyről az érintetteket 15 nappal a közgyűlés előtt értesítik, hely, időpont, napirend megjelölésével, valamint az előterjesztésre szánt anyagok postai és elektronikus úton történő megküldésével. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 (tizenöt) napon túl a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a Közgyűlést összehívni. A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a közgyűlésen résztvevőket írásban kell meghívni.

 

A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást.

 

A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. A meghívóval együtt vagy legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 8 (nyolc) nappal kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli dokumentumokat. Takarékossági célok érdekében erre a célra elektronikus levelezőrendszer (e-mail) is igénybe vehető.

 

A Közgyűlés nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet:

  1. etikai ügyben;

b) személyi kérdésben, – kivéve a tisztségviselők megválasztását, visszahívását – ha ezt az érintett kéri.

 

A zárt ülés elrendeléséről a levezető elnök, közgyűlési képviselő, vagy az etikai, illetve személyi ügyben érintett indítványára, a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

b./ A közgyűlés határozatképes, ha azon a regisztrált küldöttek több mint 50 %-a, minősített többséget igénylő kérdésben több mint 67%-a jelen van.

 

c./ Határozatait szótöbbséggel hozza meg.

 

d./ Az ügyintéző és képviseleti szerveket, valamint a közvetlenül megválasztott tisztségviselőket bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, nyílt szavazással választja meg.

 

e./ Minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel, a levezető elnök, titkos szavazást indítványoz, és azt a közgyűlés minősített többséggel elfogadja, illetőleg a jelen lévő közgyűlési tagok közül azt legalább 20 fő, név szerint írásban indítványozza.

 

f./ A közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmadának egyetértő („igen”) szavazata szükséges (minősített többség):

  • az Alapszabály megállapításához, módosításához,
  • az éves gazdasági és pénzügyi beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásához,
  • a szövetség elnökének, elnökségi tagjainak megválasztásához, visszahívásához,
  • más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, illetőleg a feloszlatás kimondásához,
  • az Alapszabályban a Közgyűlést megillető hatáskörnek az Elnökségre történő átruházásához,
  • szövetségi tagegyesület kizárásához.

 

g./ Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

 

h./ A határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül megismételt újabb Közgyűlés, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező közgyűlési képviselők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagokat előzetesen írásban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére.

 

i./ A közgyűlés nyilvános, amelyen tanácskozási joggal vehet részt:

- az OPSZ delegáltjai,

- a tiszteletbeli elnök,

- a tiszteletbeli tagok, (a tiszteletbeli polgárőrök)

- az elnökség által meghívott személyek (rendőrség, önkormányzat, stb. képviselője)

A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a közgyűlés nyilvánosságát is, amelyen a szövetség bármely tagja tanácskozási jog nélkül részt vehet.

 

j./ A közgyűlésen minden esetben jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazóképes küldöttek számát (jelenléti ív), a hozott határozatok szövegét, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét. A közgyűlésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, Rögzíteni kell kézbesítésének, nyilvánosságra hozatalának szabályait, illetve a kívülállók részére biztosított iratbetekintés módját. Amennyiben a közgyűlésről hangfelvétel készül, úgy erről a résztvevőket előzetesen tájékoztatni kell.

 

k./ A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a jelenlévő küldöttek közül választott két személy - mint hitelesítő - írja alá.

 

l./ A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani.

 

E hatáskörében eljárva:

  • megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,
  • megállapítja a határozatképességet,
  • ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,
  • az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, megvonja azt,
  • összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
  • megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.

 

m./ A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében:

  • egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát,
  • megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,
  • a Közgyűlés rendjét, illetőleg a szövetség tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,
  • ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

 

n./ Közgyűlés működése:

  • A közgyűlés határozatainak előkészítéséről, határozatairól a szövetség munkaszervezete nyilvántartást vezet, amelybe kérésre bármely tagegyesület vezetője, küldött tag betekinthet.
  • A Szövetség működését tekintve a szolgáltatások igénybevételének módját, továbbá a beszámolóra vonatkozó határozatokat elektronikus úton nyilvánosságra hozza, kivéve a zárt ülésnek a határozatait.

 

  • A Közgyűlés választja a tagegyesületek tagjai közül:

a./ az elnököt CSMPSZ elnökének javaslatára arra alkalmas polgárőrök közül:

b/ az elnökhelyettest, illetve az alelnököket, (2 fő, egy fő szakmai alelnök, egy fő gazdasági alelnök)

c./ a titkárt, (1 fő)

d./ a kistérségi területfelelősöket, / feladataikat, hatásköreiket SZMSZ szabályozza /

e./ az elnökség mellett működő állandó és ideiglenes munkabizottságok vezetőit és tagjait,

 

34./ A Közgyűlés tisztségviselői:

 

  • A Közgyűlés levezető elnöke a szövetség elnöke, vagy a maga helyett megbízott más elnökségi tag, ennek hiányában az Elnökség jelenlévő tagjai közül felkért személy.
  • A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára elsősorban az irodavezető adminisztrátor, vagy az adminisztrátor, illetve ennek hiányában a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.
  • A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő közgyűlési képviselők közül megválasztott legalább kettő személy.

 

35./ A Közgyűlés munkabizottságai

 

A Közgyűlés állandó munkabizottságként:

  • Felügyelő Bizottságot,
  • Panasz kivizsgálló bizottság, valamint
  • Jelölő és Választási Bizottságot hoz létre.

 

A Közgyűlés meghatározott feladat ellátására más munkabizottságot is létrehozhat ideiglenes vagy állandó jelleggel.

 

Az állandó munkabizottságok mandátuma négy évre szól. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg. A munkabizottságok elnökei felelősek a munkabizottság működési rendjének, ügyrendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért, illetve a tevékenységéhez kapcsolódó testületi határozati javaslatok elkészítéséért és előterjesztéséért.

 

A,) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

a./ A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől elkülönült három tagból álló szervként:

  • ügyrendjét maga állapítja meg,
  • tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be,
  • ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet,
  • a munkaszervezet állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
  • a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
  • legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, a szövetség vagyonával történő gazdálkodást.

 

A Felügyelő Bizottságot a bizottság elnöke, évente legalább két alkalommal, illetve szükség szerint hívja össze, az ülésen a bizottság minden tagjának jelen kell lennie. A Felügyelő Bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet személyi kérdésben. A zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság elnöke dönt, a személyi ügyben érintett indítványára, a Felügyelő Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.

A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon a bizottsági tagok teljes létszámban jelen vannak. A Felügyelő Bizottság megkeresésének a szövetséggel tagsági vagy egyéb jogviszonyban állók kötelesek eleget tenni. A Felügyelő Bizottság a végzett munkájáról, a közgyűlésnek köteles beszámolni.

 

A Felügyelő Bizottság jogosult:

  • az Elnökség, a munkabizottságok ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni,
  • az Elnökség, a munkabizottságok tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni,
  • az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel,
  • írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000 évi C. törvény szerinti beszámolóról,
  • ellenőrzi a tagegyesületek részére a CSMPSZ által juttatott normatív, pályázati és eseti szerződés szerinti támogatás szabályszerű felhasználását,
  • ellenőrzi a CSMPSZ által kötött egyéb szerződések végrehajtását,
  • legalább negyedévente ellenőrzi a pénzügyi tevékenység betartását és a CSMPSZ vagyonával való gazdálkodását,
  • összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet (Közgyűlés, Rendkívüli Közgyűlés, Elnökség), ha annak összehívása az erre irányuló indítvány megtételétől számított 30 (harminc) napon belül nem történt meg Ectv. 41.§ (4). bekezdés
  • haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
  • Ellenőrzéseiről az elnökséget szükség szerint tájékoztatja. Végzett munkájáról és a tapasztalatokról a közgyűlés előtt írásban számol be.

 

B.) PANASZ KIVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

 

A Panasz Kivizsgáló Bizottság, a megyei vezetői testület és munkaszervezet, a Felügyelő Bizottság és a CSMPSZ munkaszervezeteinek munkáját támogató szerv, amelyet a Közgyűlés hoz létre, mandátuma négy évre szól. Tagjainak száma legalább 5 fő, mely áll 1 elnökből és 4 tagból. A tagokat lehetőség szerint négy kistérségből kell delegálni, figyelemmel a Ptv. 24.§. bekezdésében foglaltakra. Ügyrendjét maga állapítja meg, s tapasztalatairól évente a Közgyűlésnek írásban köteles beszámolni. Szolgálati  szabályszegés esetén az elnökség részére tájékoztatást ad a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

 

A Panasz Kivizsgáló Bizottságot a bizottság elnöke, évente legalább kétszer, illetve szükség esetén hívja össze, az ülésen a bizottság minden tagjának jelen kell lennie. A Bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalja meg az adott napirendet etikai (fegyelmi) ügyben, illetve személyi kérdésben. A zárt ülés elrendeléséről az  Bizottság elnöke dönt, a személyi ügyben érintett indítványára, az  Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A Panasz Kivizsgáló Bizottság ülése határozatképes, ha azon a bizottsági tagok kétharmada jelen vannak. A Panasz Kivizsgáló Bizottság megkeresésének a szövetséggel tagsági vagy egyéb jogviszonyban állók (tagegyesületek tagjai is!) kötelesek eleget tenni.

 

A Panasz Kivizsgáló Bizottság elnökének képviseleti jogára, feladataira, az alapszabályban foglaltak az irányadóak.

 

A Panasz Kivizsgáló Bizottság feladata:

bejelentés, panasz esetén a Bizottság elnöke három tagból álló bizottságot állít fel, akik jogosultak az ügy kapcsán eljárni, elvégezni a vizsgálatot Szóban vagy írásban meghallgathatják a bejelentő személyt, az ügyben érintett személyt, annak tevékenységével, munkavégzésével, életvitelével kapcsolatosan kérdéseket tehetnek fel az adott egyesület elnökének, illetve tagjainak. Szükség és igény esetén kikérhetik az együttműködő szervek véleményét, javaslatait. Megállapításaikat minden esetben határozatba foglalják, és arról értesítik a bejelentőt, az érintett személyt, az egyesület vezetőjét, esetlegesen a rendőri szerveket. Névtelen, vagy fiktív bejelentés esetén nem kell lefolytatni a vizsgálatot.

 

A feladatai végrehajtására Ptv. IV. fejezetében foglaltak az irányadók:

 

  • közreműködik a szövetség belső szabályzatai, szakmai anyagai kidolgozásában,
  • figyelemmel kíséri az OPSZ Etikai Kódexét,
  • lefolytatja a kártérítési eljárásokat,
  • ügyrendjét maga állapítja meg,
  • tapasztalatairól a CSMPSZ elnökének, elnökségnek és a Közgyűlésnek számol be,
  • a vezető tisztségviselőktől jelentést,
  • a munkabizottságok, tagozatok tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
  • a szövetség könyveibe és irataiba a vizsgálataihoz szükséges mértékben betekinthet,

 

C.) JELÖLŐ ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

 

A Jelölő és Választási Bizottságot a Közgyűlés hozza létre, s mandátuma négy évre szól. A bizottság egy fő elnökből és hat fő tagból áll. A tagokat lehetőség szerint hat kistérségből kell delegálni, figyelemmel a Ptv. 24.§. bekezdésében foglaltakra.

 

A bizottság feladata:

  • a közgyűlési képviselők mandátumának vizsgálata, a mandátumok érvényességének megállapítása, mindezek alapján a határozatképességre vonatkozó javaslat megtétele a Közgyűlés levezető elnökének,
  • a Közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető és állandó munkabizottsági tisztségviselők, valamint a bizottsági tagok megválasztásának előkészítése keretében a jelöltállítás, a javaslatok megtétele,
  • a szavazás szervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok számlálása, a választás eredményének kihirdetése.

 

Tagjai:

  • A testület vezetője az elnök által felkért, az elnökség által jóváhagyott személy.
  • A Szövetséggel együttműködő szervek, szervezetek szakemberei, akiket a testület vezetője, az elnökkel és az elnökséggel egyetértésben felkér.

 

 

D.) AZ ELNÖKSÉG

 

Az Elnökség – a két közgyűlés között – a Szövetség operatív irányító szerve, mely mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

36./Az Elnökség tagjai  17 fő:

                 Szövetség elnöke

                 Szövetség elnökhelyettes

                 Szövetség szakmai alelnöke

                 Szövetség gazdasági alelnöke

                 Szövetség titkára

                Szegedi polgárőr szövetség elnöke (egyben OPSZ küldött is)

                Szeged és térsége egy fő ( egyben OPSZ küldött is)

                Makói és térsége egy fő  (egyben OPSZ küldött is)

                Csongrád és térsége egy fő ( járási koordinátor, egyben OPSZ küldött is)

                Szentes és térsége egy fő (járási koordinátos, egyben OPSZ küldött is)

                Hódmezővásárhely és térsége egy fő (járási koordinátos, egyben OPSZ küldött is)

                Kistelek és térsége egy fő (járási koordinátos, egyben OPSZ küldött is)

                Mórahalom és térsége egy fő ( egyben OPSZ küldött is)

              Járási koordinátorok további 3 fő ( Szeged és térsége, Makó és térsége, Mórahalom és                           térsége) A        CSMPSZSZ elnökének javaslatára az OPSZ Elnöke nevezi ki a személyeket.


 

AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS TOVÁBBI RÉSZTVEVŐI:

  • a szövetség tiszteletbeli elnöke tanácskozási joggal
  • a Panasz kivizsgáló bizottság elnöke, tanácskozási joggal
  • a Felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal
  • a munkabizottságok vezetői tanácskozási joggal
  • a jogtanácsos tanácskozási joggal
  • a szövetségi sajtószóvivő, tanácskozási joggal
  • a szövetség irodavezetője, adminisztrátora tanácskozási joggal

 

 

a.) Az elnökség tagjának, csak tagegyesületi tagnak minősülő, aktív polgárőr választható meg.

 

b.) Az elnökség tagjának minden kistérségből legalább egy fő (járási koordinátort) kell választani. Ahol az tagegyesületek létszáma nem indokolja (Csongrád, Szentes, Kistelek, Hódmezővásárhely és térségeik ) külön járási koordinátor beállítását, ott a feladatokat az elnökség  térséget képviselő tagjai is a megyei elnök felkérés alapján ( OPSZ kinevezését követően) elláthatják.  Így egyszemélyben egy térséget képviselő elnökségi tagként   járási koordinátori feladatokat is végezhet.

 

 

c.) Ennek megfelelően az elnökség tagjainak összetétele:

Ennek megfelelően az elnökség tagjainak további (járási koordinátori tisztséget betöltő tagjok) összetétele:

- Szeged és térsége:  1 fő járási koordinátor,

- Makó és térsége: 1 fő  járási koordinátor

- Mórahalom és térsége: 1 fő járási koordinátor.

  •  
  • A fenti térségek vonatkozásában a tagegyesületek létszáma indokolttá teszi járási koordinátos felállítását.e

 

  • A fentiekben felsorolt személyeket, a járási koordinátorok kivételével Jelölő és Választási Bizottság jelöli és a Közgyűlés választja meg

 

 

 

 

37./ Az Elnökség

  • Tagjait a Szövetség vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli.
  • Tevékenységét díjazás nélkül végzi, készpénzkiadásai megtérítésére igényt tarthat.
  • Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel.
  • Az elnökség tagjait a közgyűlés négy évre választja meg, további ciklusra tisztségviselő, vagy a bizottságok bármely tagja újra választható.
  • A Szövetséget az elnökség és az elnök képviseli.
  • Az elnökség tagjai azonos jogokat élveznek.
  • Az elnökség, illetve annak bármely tagjának visszahívását a jelenlévő elnökségi tagok több mint felének vagy a megyei szövetségbe tartozó mandátummal rendelkező tagok egyharmadának írásbeli indítványára lehet kezdeményezni, elfogadásáról, vagy visszautasításáról a közgyűlés dönt.
  • Amennyiben az elnökségi tag az adott tárgyévben három alkalommal hiányzik az elnökségi ülésekről, és a távolmaradásnak okát (betegség, üdülés, külföldön tartózkodás, haláleset) a hitelt érdemlően (írásos okmány felmutatásával) nem tudja igazolni, úgy az elnökségnek kötelező jelleggel indítványozni kell a tag visszahívását. Ilyen esetekben, a kistérségben található tagegyesületek elnökségi ülésen történő képviselete jelentős mértékben csorbul.
  • A közgyűlés döntéséig a visszahívásra javasolt elnökségi tag elnökségi tagságát – az elnököt kivéve – az elnökség minősített többségű döntésével felfüggesztheti. Szükség és igény esetén az elnökség az adott kistérségből kooptálhat egy elnökségi tagot a soron következő közgyűlés megtartásáig.
  • Az elnök ellen bizalmatlansági indítvány kezdeményezhető az elnökségi tagok minősített többségű írásbeli nyilatkozatával. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához az elnökség kétharmadának szavazata szükséges.
  • A kétharmados többség megléte esetén az elnökség dönt az átruházott jogok gyakorlásának személyi feltételeiről és rendszeréről. Elfogadott bizalmatlansági indítvány esetén 60 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amelynek napirendje a bizalmatlansági indítvány megvitatása, elfogadása vagy visszautasítása. Elfogadás esetén a közgyűlésnek új elnököt kell választania.
  •  A visszahívás elleni fellebbezést a bírósághoz kell benyújtani.
  • Az elnökség határozatait mindig meg kell szavazni a határozathozatal során.
  • Az elnökség ülésein az OPSZ Csongrád megyei instruktora és valamennyi elnökségi tagja tanácskozási joggal vehet részt.
  • Határidőhöz kötött elnökségi szavazás elrendelése esetén a tagok részére a döntésre előkészített írásos anyag elektronikus levelezőrendszer, e-mail igénybevételével kerül továbbításra, ugyanakkor az érintettek telefonon is kiértesítésre kerülnek. Az elektronikus postán visszaküldött válaszlevelek, kinyomtatást követően a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv szerves mellékletét képezik.

 

38./ Az elnökség feladata:

  • A Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, módosítása, kiegészítése.
  • A Szövetség etikai kódexének meghatározása, módosítása, etikai vizsgálatok szabályainak meghatározása
  • A belső szabályok megállapítása, kiegészítése, módosítása.

 

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) A Közgyűlés átruházott hatáskörében az éves költségvetés és az éves munkaterv elfogadása, módosítása, azok végrehajtásával összefüggő programok, feladattervek, rendezvények, stb. jóváhagyása;

b) 2 millió forint feletti kifizetések jóváhagyása;

c) együttműködési megállapodások, szolgáltatási szerződések jóváhagyása, felmondása;

d) az SZMSZ, az Etikai Szabályzat jóváhagyása, a CSMPSZ munkaszervezetének létrehozása, módosítása, ügyrendjének jóváhagyása;

e) munka- és szakértői bizottságok létrehozása, visszahívása, ügyrendjük elfogadása, módosítása;

f) a tagegyesületek munkájának figyelemmel kísérése, a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése;

g) a támogatási keret meghatározása, elosztása;

h) pályázatok kiírása, elbírálása;

i) döntés etikai ügyekben „ polgárőr egyesület, (városi, kistérségi) szövetség tagfelvétele, törlése és kizárás kezdeményezése. Ptv. 2§ (a-b)pontja

j) döntés vállalkozás indításáról, beszüntetéséről;

k) polgárőr egyesület,(városi, kistérségi) szövetség tagfelvétele, törlése és kizárás kezdeményezése. Ptv. 2.§ (a-b) pontja

 

39./ Az Elnökségi ülések:

a./ Az elnökség negyedévente, vagy szükség szerint ülésezik, s tagjainak mandátuma négy évre szól. Az elnökségi ülést, a szövetség elnöke – akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – hívja össze, melyről az érintetteket 15 nappal az elnökségi ülés előtt értesítik, hely, időpont, napirend megjelölésével, valamint az előterjesztésre szánt anyagok postai és elektronikus úton történő megküldésével. Az elnökségi ülésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve, az ülésen résztvevőket írásban kell meghívni.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli dokumentumokat.

Az elnökségi ülés nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet etikai (fegyelmi) ügyben, illetve személyi kérdésben, – kivéve a tisztségviselők megválasztását, visszahívását – ha ezt az érintett kéri. A zárt ülés elrendeléséről az elnök, vagy az etikai, a személyi ügyben érintett indítványára, az elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

b./ Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint 50%-a,  minősített többséget igénylő kérdésben több mint kétharmada jelen van.

 

c./ Az elnökségi ülésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülésen megjelent elnökségi tagok számát (jelenléti ív), a hozott határozatok szövegét, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét. Az ülésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, s rögzíteni kell a kívülállók részére biztosított iratbetekintés módját.

 

Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, a titkár, valamint a jegyzőkönyv vezető írja alá.

 

  • Az elnökséget akkor is össze kell hívni, ha:

     - az elnökség tagjainak egyharmada írásban ezt kéri, vagy több mint a fele erről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel,

     - ügyészségi, vagy bírósági megkeresésre rendkívüli elnökségi ülést, ha indokolt, közgyűlést kell összehívni.

 

  • Határozatképtelenség esetén az elnökséget - ugyanazzal a napirenddel - legkésőbb 15 napon belül újra össze kell hívni. Ezen elnökségi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van.
  • Az elnökség, határozatait általában, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni. Másodszori szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség által hozott határozatokat a szövetség honlapján közzé kell tenni, illetve tagegyesületekkel történő megismertetése az adott kistérségi felelős feladatát képezi.
  • Az SZMSZ módosításához az elnökség kétharmados többsége szükséges.
  • Titkos szavazást kell elrendelni a megjelentek legalább egyharmadának írásbeli indítványára, vagy ha az elnökség mandátummal rendelkező tagja erre ügyrendi indítványt tesz, melyet az elnökség, egyszerű szótöbbséggel elfogad.
  • Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, vagy az elnök nevében eljáró bármelyik elnökségi tag, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, a titkár hitelesíti. A titkár távollétében jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választani.
  • Az elnökség tagja lehet bárki, akit a közgyűlés mandátummal rendelkező tagjai megválasztanak.
  • Az elnökség az átruházott és a kizárólagos határkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről a közgyűlésen tartozik beszámolni.
  • Az elnökség dönt az alapszabálynak megfelelően és az SZMSZ előírásai szerint működő szervezetek részéről történő felvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
  • Az elnökség irányítja a tisztségviselők munkáját.
  • A titkár - elnökségi tagságából következő feladatain kívül ellátja a Szövetség működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket, valamint az elnökség által meghatározott egyéb feladatokat.

 

                                                       E.) JÁRÁSI KOORDINÁTOROK
 
A megyei polgárőr szövetség (Alapszabály 3. pont ) működési területéhez tartozó járásokban lévő polgárőr egyesületek és a járási rendőri szervek, továbbá más járási hatóságok közötti együttműködés összehangolását járási polgárőr koordinátorok segítik,.akik egyben elnökségnek tagjai
 
A járási polgárőr koordinátorok létszámát és működési területét az OPSZ Elnöksége határozza meg a megyei polgárőr szövetség elnökének előterjesztései alapján.
 
A járási polgárőr koordinátorokat – a megyei polgárőr szövetség elnökének előterjesztése alapján – az OPSZ Elnöke megbízólevéllel látja el.
 
A járási polgárőr koordinátorok a megyei polgárőr szövetség elnökének irányításával látják el feladataikat.
 
A járási polgárőr koordinátor megbízatása határozatlan időtartamra szól, és a megbízatása megszűnik a megbízólevél visszavonásával vagy a koordinátor lemondásával, illetve a koordinátor polgárőr szervezeti tagságának megszűnésével , a koordinátor halálával.
Csongrád megye járási koordinátorainak létszáma hét fő.
 
A járási polgárőr koordinátorok tevékenységét a járási és megyei sajátosságok figyelembevételével a megyei polgárőr szövetség elnöksége a szervezeti és működési szabályzatában vagy más szabályzatában szabályozza.

 

A járási koordinátor elnökségi tag feladatai:
Rendszeres kapcsolatot tart a Járási Kormányhivatal vezetőjével, a területileg illetékes Rendőrkapitányság vezetőjével, rendőrőrsök parancsnokaival, országgyűlési képviselővel, a térségben található önkormányzatokkal, polgármesterekkel, illetve a stratégiai partnerekkel, együttműködő szervek, szervezetek helyi, vagy kistérségi képviselőivel.  Koordinálja a velük történő együttműködést. Havonta minimum egy alkalommal összehívja a térség polgárőr vezetőit. A rendezvényekre meghívja a térség rendőri vezetőit, szükség esetén az érintett együttműködő szervek képviselőit. Koordinálja a közös tevékenységek ellátását, szervezi a térséget érintő akciókat, ellenőrzéseket, rendezvénybiztosításokat, járőrszolgálatokat, karitatív tevékenységeket, és egyéb feladatokat. Tájékoztatja a jelenlévőket, beszámol az OPSZ, a CSMPSZ közgyűlésén, értekezletein, elnökségi üléseken tapasztaltakról, elhangzottakról, meghatározott feladatokról, az oktatásokról. Az OPSZ-től érkező anyagok - egyesületekhez történő - továbbításához, terjesztéséhez, azok határidőre történő felterjesztéséhez segítséget nyújt. Igény szerint támogatja, segíti a tagegyesületek adminisztratív tevékenységét. Kérés esetén az egyesület  székhelyén segítséget nyújt a szakmai beszámolók, pénzügyi elszámolások összeállításához, elkészítéséhez  A tagegyesületek által felvetett javaslatokat, felvetéseket, problémákat továbbítja a megyei elnökség irányába. Részt vesz az OPSZ és a megyei szövetség valamennyi rendezvényén, képviselve ezzel a térség tagegyesületeit.
Feladatait a megyei elnök a megbízólevelének átadásával egyidejűleg részére kiállított  „Feladatlapon” határozza meg.  Tudomásul veszi, hogy feladatait a mindenkori megyei elnök közvetlenül irányítja, szükség esetén munkavégzéséről akár szóban, akár írásban az elnökségi ülésen beszámoltathatja. Amennyiben tevékenységével a megyei elnök nem elégedett, úgy írásos előterjesztést tesz az OPSZ elnökének a hiányosságok felsorolásával megbízólevelének visszavonására, szakmai munkavégzés alóli felmentésére.  
 

 

F.)  OPSZ KÖZGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

 

AZ OPSZ Közgyűlési képviselő nyolc fő + a mindenkori elnök csak aktív tevékenységet folytató polgárőr egyesület tagja lehet (Ptv. 8. § (5) bekezdés). A tagokra hét térségből a területi megosztás elvét figyelembe véve + a Szegedi Egyesületek képviselőjére lehet javaslatot előterjeszteni a közgyűlésen.

A kistérségekben működő polgárőr egyesületek az OPSZ közgyűlési képviselőjüket önálló határozathozatallal, szótöbbséggel jelölik. A megyei közgyűlés előtti jelöléshez, illetve visszahívásához az érintett térség tagegyesületek kétharmados szavazata szükséges. Az elnökség esetében is kétharmados többség szükséges a javaslat elfogadásához, és továbbviteléhez. A megyei szövetség közgyűlése egyszerű szótöbbséggel (50%), négy évre választja az OPSZ küldötteket. A közgyűlési képviselő a mandátumát a megyei polgárőr szövetség által hitelesített megbízólevéllel igazolja.

 

A közgyűlési képviselő mandátuma megszűnik:

a) mandátumról történő írásbeli lemondásával;

b) polgárőr egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével;

c) közgyűlés visszahívásával, ha a térség egyesületeinek 67% írásban erre javaslatot tesz

d)           elhalálozásával.

Az OPSZ közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, felszólalással, véleménynyilvánítással részt vehet a közgyűlés munkájában. Írásban kérdést, észrevételt, javaslatot tehet az OPSZ vezető testületeihez, az OPSZ bizottságaihoz. A közgyűlés tapasztalatairól a képviselt egyesületeket tájékoztatni köteles.

 

OPSZ Közgyűlési képviselő területi megosztása:

 

Mindenkori CSMPSZ elnöke egy fő

Csongrád és térsége egyesületei egy fő

Szentes és térsége egyesületei egy fő

Hódmezővásárhely és térsége egyesületei egy fő

Kistelek és térsége egyesületei egy fő

Mórahalom és térsége egyesületei egy fő

Makó és térsége egyesületei egy fő

Szeged és térsége egyesületei egy fő

Szegedi egyesületekből egy fő

 

G.) A SZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

 

40./ A szövetség tisztségviselői:

  • az elnök,
  • az elnök helyettes,
  • az alelnökök,
  • a titkár.

 

41./ A szövetség tisztségviselőinek hatásköre:

 

a./ A szövetség elnöke közvetlen hatáskörébe tartozik:

  • a Közgyűlés, az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti célfeladatok meghatározása,
  • A jogtanácsos, sajtószóvivő, adminisztrátorok, megbízása, felmentése, irodavezetőre – az OPSZ irányába - javaslattétel.
  • Közvetlenül irányítja a titkár, a jogtanácsos, a szóvivő tevékenységét, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az OPSZ alkalmazásában álló irodavezetőt.
  • A Szövetség tisztségviselőinek feladat meghatározása és az arról történő beszámoltatás.
  • A munkabizottságok, tagozatok vezetőinek, kistérségi felelőseinek elnökségi ülés előtti feladat meghatározása, végzett tevékenységben beszámoltatása alkalmanként történik.
  • Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkatörvénykönyv alapján
  • elismerő oklevél, tárgy- és pénzjutalom adományozása,
  • a jogtanácsos megbízása, felmentése,
  • az elnökség munka- és szakértői bizottságai tagjainak felkérése, megbízása, munkabizottságaiba delegálása,
  • megbízási díjak, tiszteletdíjak, dolgozok munkabérének megállapítása,
  • külső szolgáltatások igénybevétele,
  • szerződések, megállapodások aláírása,
  • asz elnökség által megválasztandó tisztségviselők személyére javaslattétel,
  • utalványozás,
  • a Közgyűlés, az Elnökség összehívása.
  • Kiváló munkájáért emlékplakett adományozása, az SZMSZ szabályainak megfelelően.
  • Járási koordinátorok kinevezési javaslattétel és kinevezés visszavonása az OPSZ elnökének.

 

b./ A Szövetség elnökhelyettesének hatásköre:

  • A Szövetség elnökének tartós távolléte esetén teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt.
  • Közvetlenül segíti a Szövetség elnökének munkáját, szervezi a Szövetség külső kapcsolatait és azokat ápolja, együttműködési kérdésekben a döntés előkészítése az elnök számára. Felügyeli a Szövetség tisztségviselőinek tevékenységét, koordinálja azok között munkaterv alapján a feladatokat.
  • Az alapszabályban a Szövetség elnöke által meghatározottak szerint – a Szövetség elnöke mellett és annak helyettesítése során a CSMPSZ képviselőjeként jár el.
  • Sajtótevékenység felügyelése.
  • Utalványozás.

 

A szakmai alelnök feladata:

  • Elnök vagy elnökhelyettes együttes távollétében, vagy annak akadályoztatása esetén helyettesíti őket és gyakorolja szükség szerint az elnökhelyettesi kört.
  • Képzés, továbbképzés feladatterv elkészítése, megszervezése
  • Az alapszabályban meghatározott főbb feladatok alapján bűnmegelőzési, gyermek és ifjúságvédelmi, környezetvédelmi, projektek szakmai feladattervek kidolgozása, előkészítése és ezek előkészítettségéről az elnök, elnökhelyettes tájékoztatása.
  • A fenti témakörökben a menedzserrel közösen pályázatok készítése.
  • A Tiszától keletre eső régió felelősök és polgárőr egyesületek vezetőivel közvetlen kapcsolattartás.
  • Javaslat tétel az elnöknek, elnökhelyettesnek
  • A végzett tevékenységéről tájékoztatja az elnököt, beszámol a kabinetülésnek és a szövetségelnökségi ülésének.
  • Utalványozás.

 

A gazdasági alelnök feladata:

  • Elnök, elnökhelyettes, és szakmai alelnök esetenkénti helyettesítései az alapszabályban meghatározottak szerint.
  • Felügyeli a szövetség gazdálkodását, előkészíti évente a szövetség költségvetés tervezetét, az bemutatja a szövetség elnökének, kabinetének, tájékoztatja a szövetség elnökségét, döntésre előkészít a szövetség küldött közgyűlésének.
  • A szövetség működési költségeinek felkeres támogatókat, azokkal támogatási szerződést készít elő és erről tájékoztatja a szövetség elnökét.
  • Évente egy alkalommal elkészíti a szövetség közhasznú jelentését, tájékoztatást ad a szövetség elnökének, elnökségnek és kabinetének. Döntésre előterjeszti a küldött közgyűlésnek.
  • A felügyelő bizottság elnöke kérésére gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés során rendelkezésre áll.
  • Külső gazdálkodási ellenőrzése (NAV, Állami Számvevőszék, Ügyészség) számára a kért gazdálkodási okmányokat előkészíti és bemutatja.
  • A polgárőr egyesületek vezetőivel közvetlen kapcsolattartás. Utalványozás.

 

 

 

A titkár feladata:

  • A szövetség tagnyilvántartásainak, határozatainak vezettetése, határozat naprakészen tartása.
  • Felügyeli a szövetség pénztárát, és azt rendszerességgel ellenőrzi.
  • A titkár - elnökségi tagságából következő feladatain kívül - ellátja a Szövetség működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket, valamint az elnökség által meghatározott feladatokat.
  • Felügyeli az iroda működését, CSMPSZ munkaszervezetét és az iroda nyilvántartását.
  • A szövetség irodájának működéséről munkaleírást készít.
  • Előkészíti, szervezi, irányítja és felügyeli a szövetség rendezvényeit.
  • Üzem - és balesetvédelmi feladatokat lát el. Utalványozás.

 

42./ A vezető tisztségviselők helyettesítésének szabályai:

 

A közgyűlés és az elnökségi ülések nyilvánosságát akként biztosítja, hogy az ülések előtt 15 nappal az ülések helyét, időpontját, napirendjét nyilvánosságra hozza a honlapján, illetve székhelyén.

 

A szövetség elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnök által erre kijelölt elnök helyettest, alelnök helyettesítheti. Teljes hatáskörben történő helyettesítés részletes rendjéről, a helyettesítő személyéről a szövetség elnöke írásban, ennek hiányában, az elnökség határozatban rendelkezik. A helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért jogilag és anyagilag egy személyben felelős.

 

A vezető tisztségviselőket, a tisztségüket megillető hatáskörükben akadályoztatásuk esetén a halaszthatatlanul, illetőleg az okszerűen soron kívül végrehajtandó intézkedések tekintetében – a képviselet és a jegyzés kivételével – a titkár helyettesíti – a szükséges és elégséges mértékben – a tartós akadályoztatásra vonatkozó szabályok szerint. Ennek részletes rendjét az SZMSZ szabályozza.

 

A szövetség elnöke az elnök helyettest, az alelnököket, valamint a titkárt, bármilyen, a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével, vagy a munka ellátásával. A megbízást/meghatalmazást az érintett írásban is kérheti.

 

Amennyiben a vezető tisztségviselő tisztsége bármely ok folytán megszűnik, köteles a szövetség elnöksége 3 hónapon belül – ha a tisztségviselőt a közgyűlés választotta meg – a közgyűlést összehívni és új tisztségviselőt választani. A választás részletes rendjét az SZMSZ tartalmazza.

 

Kistérségi felelős elnökségi tag feladatai:

 

Havonta egy alkalommal összehívja a térség polgárőr vezetőit. A rendezvényre meghívja a térség rendőri vezetőit, szükség esetén az érintett együttműködő szervek képviselőit. Koordinálja a közös tevékenységek ellátását, szervezi a térséget érintő akciókat, ellenőrzéseket, rendezvénybiztosításokat, járőrszolgálatokat, karitatív tevékenységeket, és egyéb feladatokat. Tájékoztatja a jelenlévőket, beszámol az OPSZ, a CSMPSZ közgyűlésén, értekezletein, elnökségi üléseken tapasztaltakról, elhangzottakról, meghatározott feladatokról, az oktatásokról. Az OPSZ-től érkező anyagok - egyesületekhez történő - továbbításához, terjesztéséhez, azok határidőre történő felterjesztéséhez segítséget nyújt. Igény szerint támogatja, segíti a tagegyesületek adminisztratív tevékenységét. A tagegyesületek által felvetett javaslatokat, felvetéseket, problémákat továbbítja a megyei elnökség irányába. Részt vesz az OPSZ és a megyei szövetség valamennyi rendezvényén, képviselve ezzel a térség tagegyesületeit.

 

AZ ÜGYVITEL, AZ ÜGYKEZELÉS RENDJE

 

42./ A közgyűlés és az elnökségi ülések nyilvánosságát akként biztosítja, hogy az ülések előtt 15 nappal az ülések helyét, időpontját, napirendjét nyilvánosságra hozza a honlapján, illetve székhelyén.

 

43./ A Közgyűlés és az elnökség döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

 

44./ A nyilvántartás vezetéséről, a határozatnak az érintettekkel való közléséről és - ha a döntést hozó szerv a nyilvánosságra hozatalt elrendeli, vagy az jogszabály rendelkezése alapján kötelező – a határozat nyilvánosságra hozataláról (a sajtó illetőleg más médiák útján) a Szövetség elnöke gondoskodik.

 

45./ A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a Szövetség elnöke engedélyezi. Az irat-betekintési jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelemre és titokvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, személyiségi jogokat és a Szövetség működéséhez fűződő jogos érdekeit.

 

46./ A Szövetség működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információk, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés, a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatai nyilvánosságra hozataláról a Szövetség elnöke – a sajtó és más médiák útján – gondoskodik.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

 

47./ A Közgyűlés, és az Elnökség határozatában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

48./ Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által a tagnak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

49./ Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve a szövetség könyvvizsgálója az a személy, aki:

  • a szövetség vezető tisztségviselője,
  • az Elnökség tagja,
  • a szövetséggel választott tisztségén kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • a szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
  • Nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki a Kszt. 9.§. kizáró rendelkezései hatálya alá esik.

 

A vezető tisztségviselő (elnök, elnökhelyettes, alelnök); a közgyűlési képviselő (tagszövetség elnöke, tagegyesületi képviselő, az Elnökség nem vezető tisztségviselő tagja, (elnökségi tag); a munkabizottság (a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a Jelölő és Választási Bizottság, a Közgyűlés által, illetve az Elnökség által létrehozott más munkabizottságok) elnöke, tagja. A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke; a munkaszervezetben foglalkoztatottak; a tiszteletbeli és a pártoló tagok (a továbbiakban együtt: bejelentő) köteles az elnök (elnökhelyettes) részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntető-eljárást indított.

 

A tisztségviselő a büntetőeljárás alatt a megbízásából adóadó feladatait nem láthatja el. A tiltó rendelkezés alól a CSMPSZSZ Elnöksége kisebb súlyú vétség esetén felmentést adhat. Az alapszabályban foglaltak alkalmazása szempontjából kisebb súlyú vétségnek kell tekinteni a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett vétséget, vagy a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékosan elkövetett vétséget.

 

Ha a bejelentőt a bíróság jogerősen elmarasztalta, akkor a bejelentő személyével kapcsolatos eljárásban az alapszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

 

                 A SZÖVETSÉG MUNKASZERVEZETE

 

50./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége munkaszervezetének állományát:

  • a szövetséggel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban állók;
  • más (állami, önkormányzati) szervezettől munkavégzésre kirendeltek és
  • társadalmi segítők, valamint
  • önálló tanácsadók és szakértők képezik.

 

51./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége munkaszervezetébe:

  • az adminisztrátorok, valamint
  • az Elnökség által létrehozott munka- és szakértői bizottságok, tartoznak.
  • A munkaszervezetben munkát végzőkre titoktartási kötelezettség vonatkozik, amelyről az érintetteknek, írásos nyilatkozatot kell tenniük.

 

53./ A jogtanácsos

A jogtanácsos szakvizsgával rendelkező jogász személy. Ellátja – külön törvényben meghatározott jogkörében – a szövetség jogi képviseletét, a tagszervezetek, valamint harmadik személyek irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a Közgyűlés és az Elnökség határozatai, valamint a szövetség elnöke megbízásának keretei között. Biztosítja a szükséges jogsegély szolgáltatást a tagszervezetek részére.

 

54./ A szóvivő gondoskodik:
  • a szövetség sajtókapcsolatai fenntartásáról, ennek keretében a közlemények, híradások kiadásáról, sajtótájékoztatók szervezéséről és levezetéséről,
  • a szövetség célkitűzései, tevékenysége népszerűsítése érdekében, a tagszervezetek és polgárőrök munkájának a tömegkommunikációban történő megjelentetéséről,
  • a szövetségben és a területi egyesületeknél folyó polgárőri tevékenység sajtószakmai támogatásáról,
  • a reklám- és propagandamunka végzéséről;
  • a vezető tisztségviselők nyilvános szereplésének előkészítéséről, segítéséről.

 

55./ A Megyei Szövetsége Iroda feladatkörébe tartozik:
  • A Közgyűlés, az Elnökség és a szövetség elnöke és elnök-helyettese titkársági feladatainak ellátása, ennek keretében a vezető testületi ülések szervezési és technikai előkészítése, levelezések bonyolítása,
  • a Közgyűlés, az Elnökség és a szövetség elnöke és elnök-helyettese döntéseinek előkészítése, az ehhez kapcsolódó javaslatok, előterjesztések, beszámolók, munkatervek, programok és egyéb szakmai anyagok kidolgozása,
  • az Elnökség határozatainak nyilvántartása,
  • az elnök határozatainak nyilvántartása
  • a szövetség információs rendszerének működtetése,
  • a szövetség irattárának működtetése,
  • a tagnyilvántartással, ennek keretében a regisztrációval, a tanúsítványok kiadásával, visszavonásával, a polgárőr-igazolvánnyal történő ellátásával kapcsolatos feladatok
  • a tagszervezetek közötti koordinációs feladatok ellátása,
  • kapcsolattartás a polgárőr mozgalom támogatóival, illetve azok képviselőivel,
  • a polgárőrök képzésének, továbbképzésének segítése.

 

56./ Az adminisztrátorok

A szövetség központi irodájában, foglalkoztatott adminisztrátorok, tevékenységét közvetlenül az titkár irányításával, felügyelete mellett végzik.

 

Ezen tevékenysége során:

  • vezeti a szervezet ügyvitelét, levelezését és adatszolgáltatását,
  • előkészíti a közgyűlések, az elnökségi- és kabinetülések írásos anyagait, gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, emlékeztető elkészítéséről,
  • vezeti a tagnyilvántartást, elkészítteti az adatlapok alapján az igazolványokat, azokat kiadja,
  • tagegyesületek felvételi kérelmét, adatlapját – javaslatával együtt – az elnökség elé terjeszti,
  • tartja a kapcsolatot a tagegyesületek elnökeivel, titkáraival, a bizottságok vezetőivel,
  • az éves tevékenység adatai alapján eredményességi statisztikát állít össze az elnökségnek
  • segíti a szövetség informatikai tevékenységét, fogadja a szövetség részére érkező, illetve továbbítja a tagegyesületek és az OPSZ felé küldendő dokumentumokat,
  •  összeállítja, majd rendszeresen pontosítja a megyei szövetséggel együttműködő szervekről, szervezetekről készült kimutatást, folyamatosan gyűjti és archiválja a megyei médiákban megjelent publikációkat,
  • vezetik a szövetség gépjármű-nyilvántartásait,
  • egyéb nem szabályozott kérdésekben a kiadott munkaköri leírásokban foglaltak a mérvadóak.

 

A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

 

A szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel, a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés, valamint a mindenkor hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik. Az Etcv és Ptv. Továbbá a hatályos pénzügyi és számviteli szabályok rendelkezései az irányadók.

 

57./ A szövetség vagyona:

  • készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg),
  • értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.),
  • ingó és ingatlan vagyon.

 

 

 

60./ A szövetség bevételei:

  • a tagoktól, vagy más adományozótól a szövetség közhasznú céljaira vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
  • a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
  • a tagdíjból származó bevétel,
  • egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
  • a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
  • a rendezvények bevételei,
  • meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,
  • egyéb bevételek.

 

61./ A szövetség bevételeinek felhasználása, nyilvántartása:

a./ A szövetség gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az

Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel. Ectv. 34.§ (1) bekezdés (c) pont;

b./ A szövetségnek, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

c./ Megszűnés esetén a szövetség tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról a Közgyűlés dönt.

 

d./ A Szövetség elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi- számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik, a jóváhagyott költségvetés alapján.

 

e./ Az adókedvezmény igénybevétele érdekében a Szövetség az adomány átvételének, illetve az adomány összegének számlára érkezését követően igazolást állít ki és a megállapodás egy példányával együtt megküldi az adományozónak.

 

62./ A szövetség költségei:

  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
  • az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
  • a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
  • a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

63./ A beszámolási szabályok:

A szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

 

 

 

 

 

 

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

  • a számviteli beszámolót,
  • a költségvetési támogatás felhasználását,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását,
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
  • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
  • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

A közhasznúsági jelentésben foglalt számviteli beszámoló az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznú jelentést a Közgyűlés elfogadó határozatát követő 15 napon belül a szövetség elnöke nyilvánosságra hozza. A szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

64./ Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések:

  • A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • A szövetség vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagszervezetei részére átadhatja.

 

A szövetség Elnöksége munkájának és gazdálkodása szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében – fő- vagy mellékfoglalkozásban, vagy másodállásban, vagy megbízási (vállalkozási) szerződéssel – szakértőt, tanácsadót, alkalmazhat.

 

BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

 

65./ Az CSMPSZ beszámolójára és a beszámoló közhasznúsági mellékletére az Ectv.-ben, a számvitelről szóló törvényben, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

 

66./ Beszámoló és a közhasznúsági melléklet (közhasznúsági jelentés) elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés által elfogadott beszámolót a közhasznúsági melléklettel együtt, annak elfogadásától számított 15 napon belül az CSMPSZ honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

Az CSMPSZ éves beszámolójába és közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet.

 

A polgárőr tevékenység költségvetési támogatása  ÉS A támogatás elosztási rendje

 

67./ CSMPSZ a polgárőri tevékenység költségvetési támogatását osztja szét a polgárőr egyesületek (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pontja) között. A CSMPSZ a beérkezett támogatások tagegyesület közötti elosztását

a) normatív támogatásként,

b) pályázatok útján, valamint

c) eseti (rendkívüli) célfeladat támogatásaként biztosítja.

68./ A pályázatokat a cél szerinti feladatokra és a rendelkezésre álló támogatási keretre figyelemmel az Elnökség írja ki és bírálja el. A pályázatokon valamennyi tagegyesület részt vehet. A CSMPSZ a normatív, pályázati vagy rendkívüli céltámogatásban részesülő tagegyesülettel szerződést köt, amelyben rögzíteni kell a pénzbeli, illetve más vagyoni (anyag, eszköz) támogatás mértékét, folyósításának rendjét, a felhasználás célját, a támogatott részéről felelős személyt, az elszámolás módját és határidejét

 

69./ A támogatott tagszervezet köteles a szerződésben rögzített határidőre a támogatás felhasználásáról írásbeli beszámolót és tételes elszámolást készíteni, valamint azt a    támogatott tagszervezet nevére kiállított számlamásolatok egyidejű benyújtásával igazolni.      A számlamásolatokat a felelős személy aláírásával hitelesíti a számviteli szabályoknak     megfelelően.

 

A TAGDÍJ

 

70./ A mindenkori éves tagdíj mértékét a szövetség rendes évi közgyűlése állapítja meg. Minden  társult tagegyesület a tagsági díjat (3.000,- Ft.) évente egy összegben – az adott év december hó végéig - fizeti be a Szövetség számlájára.

 

A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

 

 

71./ A Szövetség megszűnik ha:

a./ feloszlatását a közgyűlés kimondja,

b./ más társadalmi szervezettel egyesül,

c./ a bíróság – megállapítja megszűnését, mert legalább egy éve már nem működik, illetve tagegyesületeinek száma tartósan nem éri el a kettőt,

d./ feloszlatja, mert működése a büntető jogszabályokba ütközik, vagy mások jogait és szabadságát sérti.

 

A CSMPSZ megszűnésére a Ptv. 30. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ptk. 64. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

                                                      ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

72/ Jelen módosított Alapszabályt, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége 2013. április 20-án megtartott küldött-közgyűlése határozta meg a Kgy……/2013 határozatával.

.

 

73./ Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény, az Ectv., valamint a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

74./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint egyéb szabályzatainak rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

Az Alapszabályban, az Országos Polgárőr Szövetség iránymutatása alapján történt módosítások, amelyek érintik a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, az Alapszabály elfogadását követően hatályba lépnek.

 

75./ Az Etikai Bizottság megválasztott elnöke gondoskodik az Etikai Bizottság megválasztott tagjainak megfelelő felkészítéséről és a Ptv. IV. Fejezetében foglaltak egységes alkalmazásáról

 

76./ Ezen Alapszabályt a Szövetség Közgyűlése 2013. április 20-án megtartott közgyűlésén ezen nappal történő hatályba lépéssel fogadta el. Egyidejűleg 2012 április 14 én hozott alapszabályt a közgyűlés hatályon kívül helyezi.

 

 

 

 

Szeged, 2013. április 20.

 

 

 

                                                                                      

                                                                                                             Batiz István

                                                                                                          megyei elnök

 

 

1. Tanú:

........................................................

........................................................

........................................................

2. Tanú:

............................................

............................................

............................................

 

Téma: Módosított alapszabály tervezet 2013

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása