ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

2012.12.22 21:39
OPSZ Alapszabálya 2013
ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG
SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
I  Fejezet
 
 Általános rendelkezések
 
1.  Az  Országos  Polgárőr  Szövetség Szolgálati  Szabályzatának  (a   továbbiakban: szabályzat)  hatálya az Országos Polgárőr  Szövetségre,  a  területi  (megyei  és a budapesti)  polgárőr   szövetségekre,  a polgárőr  egyesületekre  (a  továbbiakban: polgárőr szervezet) és azok tagjaira terjed ki.
2.  A   szabályzat   a   polgárőr   szervezetek   tevékenységi   körébe   tartozó,   az állampolgárok  közösségei   által  vállalt   feladatok   ellátásának   egységes   rendjét határozza   meg   annak   érdekében,   hogy   a   polgárőrök   szolgálat   közbeni  tevékenysége   megfeleljen   a   törvényességnek,   a   vonatkozó   jogszabályok előírásainak,  az emberi jogok tiszteletben tartásának és a polgárőrség alapvető céljainak.
3.  A   polgárőr   a   Ptv.-ben   meghatározott   feladatok   ellátásával   kapcsolatban közfeladatnak minősülő  tevékenysége során a közfeladatot  ellátó személyre,  a közbiztonság   fenntartását   hivatásszerűen   végző   szerv   (rendvédelmi   szervek) tagjának   jogszerű   intézkedéséhez   nyújtott   segítsége   során   és   azzal összefüggésben a hivatalos személy  támogatójára vonatkozó  jogi  védelemben részesül.   A  fokozott   büntetőjogi   védelem   a   közfeladatot   ellátó   polgárőr támogatására vagy védelmére kelt személyt is megilleti.
4.  A  polgárőr   szervezetek   a  működési   területükön   illetékes  megyei   (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal   a   Ptv.-ben   meghatározottak   szerinti   tartalommal együttműködési  megállapodásokat   kötnek.  A Ptv.-ben meghatározott   további szervekkel, hatóságokkal, egyesületekkel, személyekkel,  szükség esetén más, a tevékenységi   körükhöz   kapcsolható   egyéb   személyekkel   és   szervezetekkel együttműködési megállapodásokat köthetnek.
5.  Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás esetén a   polgárőr   tevékenysége   különösen   a   felvilágosítás,   tájékoztatás   adására, meghatározott   események   helyszínén   való   tartózkodásra,   ott   a   rend fenntartásában   való   közreműködésre,   objektum,   közterület   vagy   esemény megfigyelésére,   továbbá   az   eljáró   szerv   tevékenységének   támogatására   és segítésére terjedhet ki.
6.  A Ptv. alapján a polgárőrök  tevékenységük ellátása során hatósági   jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt – kivéve a rendőrségnél rendszeresített  hatóanyag-tartalmú és   töltőanyag –  tömegű vegyi  eszközt   (a  továbbiakban: gázspray) – nem alkalmazhatnak. A polgárőrök a gázspray-t kizárólag jogos védelmi   helyzetben   alkalmazhatják,   és  kötelesek   az   alkalmazás   során megsérült   személynek – amint  ez  lehetséges  –  segítséget  nyújtani,   szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
7.  A polgárőrök a polgárőri szolgálat ellátása során a vonatkozó BM – rendeletnek megfelelő egységes   formaruhát  viselnek.  A  formaruhán  jól   láthatóan  fel  kell tüntetni   a   „POLGÁRŐRSÉG”   feliratot,   valamint   az   egyesület   székhelyének megjelölését.  A  polgárőrök   hatósági   jellegre   utaló,  megtévesztésre   alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
8.  A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során köteles magánál tartani a polgárőr
–   igazolványát.  A  közterületen  teljesített  polgárőri   szolgálat   tartama   alatt  a polgárőr az igazolványát  a formaruhán jól látható helyen,  az egyedi  azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselje.
9. A polgárőr   szervezet  a közterületi   szolgálat  ellátása  közben a  jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer használatára.
10. A polgárőr  a polgárőri   tevékenység ellátása során  jogosult  a bűncselekmény,  illetve   a   szabálysértés   elkövetésén   tetten   ért   személyt   a   cselekmény abbahagyására   felszólítani,   a   cselekmény   folytatását  megakadályozni,   és   a bűncselekmény,  valamint  a  tulajdon elleni  szabálysértés elkövetésén  tetten ért  személyt  visszatartani.  A polgárőr  köteles az eljárása által  érintett  személyek emberi méltóságát és alapvető jogait tiszteletben tartani.
11. A   polgárőr   nem  léphet   szolgálatba,   ha   alkohol,   vagy  más,   a   képességeit  hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt áll, és szolgálatának teljesítése során alkoholt,   vagy   más,   a   képességeit   hátrányosan   befolyásoló   szert   nem fogyaszthat.
12. A polgárőr a tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és   adatkezelése   tekintetében   a   személyes   adatok védelméről   és   a  közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.
13. A   polgárőr   –   a   14.   pontban   foglaltak   kivételével   –   kizárólag   egyesülete működési területén láthatja el tevékenységét.
14. A polgárőr az egyesülete működési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha az megfelel a Ptv. 14. § (2) bekezdésében meghatározottaknak.
15. Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv arról tájékoztatja a polgárőr egyesületet, hogy működési területén fokozott ellenőrzést hajt végre,  annak tartama alatt a polgárőr egyesület  saját feladatainak ellátását  köteles bejelenteni és saját tevékenységét a fokozott ellenőrzést elrendelő szerv utasításainak megfelelően végezni.
16. Polgárőr  szolgálatnak minősül  a Ptv.-ben meghatározott  alap-  és a kiegészítő feladat ellátása, amely
a)   a   polgárőr   szervezet   (egyesület)   feladattervében   (munkatervében) szerepel;
b)  a polgárőr szervezet szolgálattervezetében előzetesen rögzítve lett;
c)   a   hatóság   hivatalos   eljárásában   soron   kívüli   felkérés   alapján   kerül  végrehajtásra;
d)  bűncselekmény,   szabálysértés,  baleset,  elemi  csapás,  katasztrófahelyzet észlelése esetén azonnali közreműködést igényel.
17. A   polgárőr   akkor   tekinthető   szolgálatban   állónak,   ha   érvényes szolgálatvezénylés vagy indokolt soron kívüli szolgálatba helyezés alapján a 16. pontban felsorolt  követelményeknek megfelelő feladatokat   teljesít.  A polgárőr szolgálatának  teljesítését  a polgárőr egyesületnél  az ott  egyébként  alkalmazott  manuális vagy digitális módon nyilván kell tartani.
18. A polgárőrnek tevékenysége során eleget kell tennie azoknak a segítségnyújtási,  értesítési és közreműködési kötelezettségeknek, amelyek minden állampolgárra vonatkoznak. Ennek keretén belül a polgárőr:
a)   köteles   a   tőle   elvárható   segítséget   nyújtani   sérült   vagy   közvetlen veszélyben  lévő  személynek,  akinek élete  vagy  testi  épsége  közvetlen veszélyben van;
b)  tűz vagy közvetlen tűzveszély észlelése esetén köteles azt haladéktalanul  jelezni  a  tűzoltóságnak,  vagy ha erre nincs  lehetősége,  a rendőrségnek, vagy   a   mentőszolgálatnak,   illetőleg   a   települési   önkormányzat polgármesteri hivatalának;
c)   az   életkorának,   egészségi-fizikai   állapotának   megfelelően   elvárható személyes részvétellel  és adatok közlésével  – ellenszolgáltatás nélkül  – köteles közreműködni a tűzoltásban, a műszaki mentésben;
d)  katasztrófa,   vagy   annak   veszélye   észlelése,   vagy   arról   való   tudomás szerzése   esetén     köteles   haladéktalanul   bejelenteni   azt   a katasztrófavédelem   hivatalos   szerveinek,   illetve   az   önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.
19.  A polgárőr saját, illetőleg mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett,  illetőleg ezeket  közvetlenül   fenyegető  jogtalan  támadás  elhárítása  érdekében, vagy végszükség esetén avatkozhat közbe.
20.   Polgárőr   szolgálatot   csak   az   láthat   el,   aki   polgárőr   alapismereti   képzésben részesült, és erről igazolással rendelkezik.
 
II. fejezet
 
A polgárőri szolgálat alaptevékenységei ellátásának szabályai
Közterületi járőrszolgálat
21.  A  polgárőr   közterületi   szolgálatának   alapvető   rendeltetése,   hogy  jelenlétével megvédje   az   adott   területet,   létesítményt   a   jogsértést   elkövetni   szándékozó személyektől,   megelőzze   a   bűnelkövetési   alkalmak   kialakulását,   meg- akadályozza a vagyon elleni bűncselekmények elkövetését, továbbá felfigyeljen azokra   a   rendellenességekre,   veszélyhelyzetekre,   amelyek   zavarják   a köznyugalmat, kedvezőtlenül befolyásolják az állampolgárok biztonságérzetét.
22. Közterületi   járőrszolgálat  a polgárőrnek a közterületen és nyilvános helyen,  a bűncselekmények,  a szabálysértések,  valamint a közrendet és a közbiztonságot sértő   cselekmények   észlelése   és   megakadályozása   céljából   meghatározott körzetben,   területen   vagy   útvonalon   folytatott   bűnmegelőzési   tevékenysége, amelynek  keretében  megelőzi   a   jogellenes   cselekményeket   és  megszakítja   a jogsértéseket, visszatartja a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyeket.
23. A közterületi járőrszolgálatát a polgárőr elláthatja:
–  gyalogosan;
–  személygépjárművel;
–  motorkerékpárral;
–  kerékpárral;
–  vízi járművel;
–  lóháton;
–  kötött vagy nem kötött pályás tömegközlekedési eszközön.
24. A gyalogos polgárőr járőr törekedjen arra,  hogy mozgása,  közterületi jelenléte észlelhető, látható legyen. Ennek érdekében:
a) viseljen formaruhát, éjszaka vagy rossz látási viszonyok között  láthatósági mellényt;
b) a járdán a járdaszegélyekhez közel haladjon;
c) éjszaka a járőr egy vagy két tagja a közvilágítás által megvilágított oldalon haladjon, sötét helyeken pedig szükség szerint használják az elemlámpát;
d) egy   helyben   15–20   percig   tartózkodjon,   vagy   a   forgalmasabb közterületeken   (például:   csomópontok,   állomások,   pályaudvarok)   a szükséges ideig legyen jelen.
25.  A  gyalogos   polgárőr   járőröknek   lakott   területen   kívül   vagy   külterületen   a láthatóság érdekében az alábbi rendszabályokat kell betartaniuk:
• a   járőr   tagjai   ne   egymás  mellett,   hanem  egymás  mögött   3–5   lépésre haladjanak;
• a polgárőrök csak mezei, erdei utakon, gyalogösvényeken közlekedjenek;
• kerüljék az áthaladást megművelt területeken és ültetvényeken;
• nagyobb belátható területet figyeljenek meg, győződjenek meg arról, hogy tartózkodik-e   ott   valaki,   észlelhető-e  mozgás   vagy   rendellenesnek   tűnő jelenség;
• célszerű  a   szolgálat   során  távcsövet  vagy más,   a   figyelést  megkönnyítő eszközt   (például:  éjjellátó   eszközt,  teleobjektívvel   felszerelt fényképezőgépet) alkalmazni;
• ismeretlen,   gyanúsan   viselkedő   személyről,   megfigyelt   gépjárműről jegyezzék   fel   az   azonosításhoz   szükséges   adatokat   (például: személyleírását,   ruházatát,  nála  lévő  tárgyakat,  érkezésének,   távozásának időpontját,   gépjármű   esetében   színét,   típusát,   rendszámát,  sajátosságait, észlelési   helyét,   idejét,   közlekedési   útvonalát,   a   benne   utazó   személyek számát, nemét, személyleírásukat);
• a   járőr   figyeljen  minden   szokatlan,   gyanúsnak   tűnő   jelenségre,   amely esetlegesen  jogsértő cselekmény gyanújára utalhat  (például:   lövések zaja,  elhullott   állat,   szétszórt   termény,   füst,   égett   szag   stb.).  Az   észleltekről  készítsen feljegyzést.
26.  A  személygépjárművel   szolgálatot   teljesítő  polgárőr   járőr   lehetőségei   szerint  figyelje  meg   a   járőrözésre   kijelölt   útvonalon   a   közlekedés   rendjét   zavaró rendellenességeket,   a   közterületen   és   egyes   létesítményeknél   a veszélyhelyzeteket.  A személygépjármű ablakát  – ha erre módja van –  tartsa nyitva, hogy a külső zajokat, esetleges segélyhívást meghallja.
27. A motorkerékpárral,   illetve   kerékpárral   szolgálatot   teljesítő   polgárőr   járőr   a szolgálati   ideje   alatt   fordítson   figyelmet   a   közlekedés   rendjét   zavaró rendellenességekre,   figyelje  meg   a   közterületen   és   egyes   létesítményeknél   a veszélyhelyzeteket.
28. A  vízi   járművel   szolgálatot   teljesítő   polgárőr   járőr   a   szolgálati   ideje   alatt  fordítson figyelmet a vízi közlekedés szabályait megszegőkre, valamint a vízen,  vízparton lévő objektumokat, létesítményeket fenyegető veszélyhelyzetekre.
29. A lovas portyaszolgálatot teljesítő polgárőr járőr a szolgálati ideje alatt fordítson figyelmet   a   települések   külterületének   rendjére,   a   gyalogos   polgárőr   járőrre vonatkozó   szabályok   értelemszerű   alkalmazásával.   A   lovas   portyaszolgálat ellátása közben a polgárőr az 1. számú Függelékben foglaltakat is tartsa be.
30. A   kötött   vagy   nem   kötött   pályás   tömegközlekedési   eszközön   a tömegközlekedési  eszköz üzemeltetőjével  kötött együttműködési  megállapodás alapján   lássanak   el   szolgálatot   polgárőr   járőrök.   Szolgálatukat   az   abban foglaltak szerint hajtsák végre.
31. A  köz-,   illetve   külterületeken   észlelt   rendellenességekről   a   polgárőr  minden esetben tájékoztassa az illetékes rendvédelmi szervet, vagy a természetvédelmi  hatóságot,  a mezei  őrszolgálatot.  A fokozottan védett  természeti  területre való belépéséhez a természetvédelmi hatóság engedélyét előzetesen be kell szereznie.
32. A gyalogosan  vagy bármely közlekedési   eszközzel,   illetve   eszközön  történő szolgálatellátás közben a polgárőr járőr minden esetben tartsa be a közlekedési,  illetve egyéb (például utazási) vonatkozó szabályokat.
 
Figyelőszolgálat
33. A   figyelőszolgálat   a   polgárőrnek   a   településeken,   a   lakókörnyezetben   és közterületen, valamint mezőgazdasági területeken előforduló bűncselekmények,  szabálysértések   megelőzése,   megakadályozása,   felfedése   céljából   teljesített szolgálata.   A   figyelőszolgálat   végrehajtható   álló   őrökkel   vagy   mozgó járőrözéssel,   folyamatos   vagy   időszakos   megfigyeléssel.   Törvénysértés,  rendellenesség,   nemkívánatos   jelenség,   esemény   észlelése   esetén   a   polgárőr értesíti   az   intézkedésre   jogosult   hatóságokat   (például:   önkormányzat,  rendőrség), szerveket.
34. A  figyelőszolgálat  keretében  a  polgárőr   a  megfigyeléssel   érintett   területen  a közrendet,   közbiztonságot   veszélyeztető   cselekmények   megelőzése   és megszakítása, továbbá a rend fenntartása érdekében segítséget nyújt a közösségi  rendezvények rendezőinek.
35. A figyelőszolgálatot végrehajtó polgárőr feladata:
a) figyelemmel  kísérni  a  település  egészén vagy egy  részén a közbiztonság általános   állapotát,   a   személy-   és   vagyonbiztonság   helyzetét,   valamint ismeretlen személyek mozgását;
b) a lakókörnyezetben, a lakóházak, lakások, víkendházak, gazdasági épületek, gépjárműtároló helyek,  parkolók,  egyes  közintézmények  (például:   iskola, óvoda,   polgármesteri   hivatal,   posta,   templom   stb.)   és   a   közterületek bűncselekményektől   (például:   betörés,   lopás,   rongálás),   egyéb káreseményektől való megóvása;
c) környezetkárosítók   megfigyelése,   illegális   szemétlerakást   elkövetők kilétének megállapítása;
d) a   közlekedés   biztonságára   veszélyt   jelentő   cselekmények,   helyzetek felfedése   (például:   közlekedési   jelzőtáblák   eltulajdonítása   vagy megrongálása, gyermekeket veszélyeztető forgalmi rend stb.);
e) mezőgazdasági területeken a termény, gépek, haszonállatok megóvása;
f) a   polgári   védelmi   tevékenységgel   összefüggő   biztonsági   feladatok ellátásában való közreműködés;
g) pénzt   kézbesítő   postás   vagy   díjbeszedő   kísérése   (például: nyugdíjfizetéskor);
h) mezőgazdasági  őrökkel,   természetvédelmi  őrökkel,  hivatásos vadászokkal közös figyelőszolgálat teljesítése.
36. A   polgárőrök   közterületen,  nyilvános   helyen  és   mezőgazdasági   területen legalább   ketten   együtt,   polgárőr   vagy   a   polgárőrséget   támogató   szervek diszpécserközpontjával   vagy   ügyeletével   összeköttetési   lehetőséggel rendelkezve teljesítsenek figyelőszolgálatot.
 
Jelzőőri tevékenység
37.  A polgárőr  a közúti  közlekedési  balesetek,  valamint  a kiemelt   rendezvények,  katasztrófa   sújtotta   területek   helyszínén,   továbbá   az   általános   rendőrségi feladatok   ellátására   létrehozott   szerv,   más   rendvédelmi   szervek   és   az önkormányzat felkérésére a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására, amelynek keretében:
a) a rendőri   intézkedést   igénylő baleset  helyszínén a polgárőr  a rendőrség megérkezéséig   önállóan,   azt   követően   a   rendőrség   felkérésére   és utasításainak megfelelően folytassa jelzőőri tevékenységét;
b) a   tevékenységét   legalább   10   méterrel   a   közúti   közlekedési   baleset helyszíne előtt lássa el;
c) a   rendőri   intézkedést   igénylő   baleset   helyszínére   érkezését   követően haladéktalanul értesítse a rendőrséget a baleset jellegére, a sérültek számára,  valamint arra vonatkozóan, hogy a megítélése szerint milyen veszélyhelyzet  állt elő;
d) a bölcsőde,  az óvoda, valamint az általános és  középiskola fenntartójának értesítése   mellett   a   megyei   (fővárosi)   rendőr-főkapitánysággal   kötött együttműködési megállapodás alapján jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos   átkelésének   elősegítése   érdekében  a   bölcsődék,  az   óvodák, általános és középiskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni;
e) nappal   jelzőtárcsával,  éjszaka és korlátozott   látási  viszonyok esetén piros fényt  adó  lámpával   irányítsa a forgalmat.  Munkáját  egyértelműen  látható, illetőleg   hallható   jelzésekkel   köteles   összehangolni.   A   jelzőőrnek   és jelzéseinek   a   megállási   látótávolságból   folyamatosan   láthatóknak   kell lenniük;
f) ha   a   közúti   forgalmat   jelzőőrként   irányítja,   akkor   „Egyéb   veszély” jelzőtáblát – jelzőőrre utaló kiegészítő táblával – kell elhelyezni:
• lakott területen kívül minden esetben,
• lakott területen, ha a jelzőőr és jelzése folyamatosan és jól láthatóan nem észlelhető;
g) a   jelzőőri   feladatokat   ellátó   polgárőr   e   tevékenysége   során  láthatósági mellényt köteles viselni, amely jól látható „POLGÁRŐRSÉG” felirattal van ellátva.
 
III. fejezet
A közterületi tevékenység ellátásának különös szabályai
Eljárás helyszínbiztosítás esetén
 
38. A helyszínbiztosítás a polgárőr olyan tevékenysége, amelyet a bűncselekmények vagy   közlekedési   balesetek   helyszínén   végez   a   helyszín   őrzése,   lezárása,   a nyomok   biztosítása   érdekében,   amellyel   segíti   a   hatósági   eljárás eredményességét.
A   polgárőr   ez   irányú   tevékenysége   a   nyomozó   hatóság   képviselőjének megérkezéséig   tart,   és   a   helyszín   megváltoztatásának   megakadályozására szolgál.
39. A helyszín biztosítását végző polgárőr feladatai:
a) tájékozódjon a helyszín körülményeiről, a történtekről;
b) szükség esetén azonnal értesítse a mentőket, rendőrséget, tűzoltóságot;
c) részesítse elsősegélyben azokat,  akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, illetve más ok miatt segítségre szorulnak;
d) tartsa vissza a  tulajdon elleni  szabálysértés és bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a helyszínen;
e) kérje fel az eseményt észlelőket, továbbá a tanúkat a helyszínen maradásra;
f) szólítsa fel az illetéktelen személyeket a helyszínről való távozásra;
g) határolja körül a helyszínt, gondoskodjon eredeti állapotának megőrzéséről.
40. A polgárőr a helyszínre érkező rendőrt tájékoztassa arról, hogy:
a) pontosan mikor érkezett a helyszínre, és mit észlelt, milyen volt a helyszín állapota;
b) kiket talált a helyszínen;
c) milyen halaszthatatlan eljárásokat   tett,  illetve kezdeményezett  (elsősegély,  kárelhárítás);
d) a sérültet milyen forgalmi rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították;
e) milyen nyombiztosítási munkát végzett el;
f) ki milyen változtatást tett a helyszínen, mi volt ennek az oka;
g) kik viselkedtek gyanúsan, gyanúját mire alapozza.
41. A   helyszín   átadása   után   a   polgárőr   felkérésre   működjön   közre   a helyszínbiztosítás   további   feladatainak   ellátásában.   A   polgárőr   felkérésre közreműködhet   nyomon   üldözésben   is.  Amennyiben   a   rendőr   járőr   erre   a közreműködésre  felkéri,  a  továbbiakban a nyomon üldözésben mint  hivatalos személy támogatója járhat el.
 
Eljárás közlekedési baleset helyszínén
42. Közlekedési  baleset helyszínén a polgárőrnek a helyszínbiztosítás feladatainak ellátásával   és   szabályainak   betartásával   kell   eljárnia.  A  közlekedési   baleset helyszínén a polgárőr az alábbiak szerint járjon el:
a) a baleset  észlelésekor,  ha az  láthatóan személyi  sérüléssel   járt,  értesítse a mentőket, a rendőrséget, illetve a tűzoltóságot;
b) a baleseti  helyszínelő bizottság kiérkezéséig gondoskodjon az elsődleges intézkedések   megtételéről   (elsősegélynyújtás,   sérültek   kiszabadítása, helyszínbiztosítás,   tanúk   nevének   feljegyzése,   a   forgalom   leállítása, elterelése, folyamatosságának biztosítása stb.);
c) a   segítségnyújtást   elmulasztó   személyek   gépjárműveinek   rendszámát jegyezze fel;
d) gondoskodjon a vagyonvédelemről, tűzvédelmi szabályok betartásáról;
e) gondoskodjon   a   gépjárművek   áramtalanításáról,   a   tűzoltó   készülékek készenlétbe helyezéséről;
f) veszélyes   árut   szállító   jármű   balesete   esetén   a   tűzoltóság,   rendőrség értesítését követően a veszélyhelyzetnek megfelelően maradéktalanul tartsa be a biztonsági szabályokat (mérgezés-, robbanásveszély, tűzveszély stb.).
 
Eljárás halálesetnél
43. A   polgárőr   a   szolgálat   közben   észlelt,   nyilvános   helyen   bekövetkezett halálesetről értesítse a rendőrséget, majd gondoskodjon a helyszín biztosításáról  mindaddig, amíg az megérkezik. Nyilvános helyen történt halálesetnél a halott letakarásáról a kegyeleti szempontokra figyelemmel gondoskodjon.
 
Eljárás talált tárgy esetén
44. Elhagyott   dolog   találása   esetén   a   polgárőr   azt   lehetőleg   tanúk   jelenlétében vizsgálja   át,   és   szolgáltassa   be   az   önkormányzat   jegyzőjéhez.   A beszolgáltatásról készült kétpéldányos jegyzőkönyv egyik példányát a polgárőr kérje el és őrizze meg.
45. Abban   az   esetben,   ha   a   talált   dolog,   gyanús   csomag,   lőfegyver,   gáz-   és riasztófegyver, légfegyver, ipari robbanóanyag, lőszer, pirotechnikai anyag vagy eszköz,   pszichotróp   anyag,   kábítószer,   közbiztonságra   különösen   veszélyes eszköz (illetve gyaníthatóan veszélyes csomag):
a) mozgatásuk,   átvizsgálásuk   tilos,   ezekről   értesítse   a   rendőrséget,   és kiérkezésükig őrizze a bejelentett tárgyat;
b) ha a talált dolog rendőrség által kibocsátott okmány, hatósági jelzés, ezeket  a rendőri szervekhez szolgáltassa be.
46. A  beszolgáltatásról   két   példányban   készült   jegyzőkönyv   egyik   példányát   a polgárőr kapja, azt őrizze meg.
 
Eljárás elhagyott robbanó-, sugárzó és mérgező anyag találása esetén
47. Elhagyott  robbanószerkezet, robbanóanyag,  sugárzó és mérgező anyag találása esetén,   vagy   ha   feltételezhető,   hogy   a   talált   csomag   ilyen   anyagot   vagy szerkezetet   tartalmaz,   a   polgárőr   értesítse   a   rendőrséget   (tűzszerészeket).  A rendőr (tűzszerész) helyszínre érkezéséig biztosítsa a helyszínt, és gondoskodjon az élet- és vagyonbiztonság megóvásáról.
 
Eljárás állati tetem és sérült állat találása esetén
48. Ha a polgárőr közterületen állati tetemet vagy sérült állatot talál, erről értesítse az elszállításra kijelölt szervezetet, vagy a helyi önkormányzat jegyzőjét.
 
Eljárás szabálysértés és bűncselekmény észlelése esetén
49. A   polgárőr   az   általa   észlelt,   vagy   a   tudomására   jutott   tulajdon   elleni  szabálysértésről,   bűncselekményről   –   ha   az   elkövető   ismert,   annak megjelölésével   –   tegyen   bejelentést   a   nyomozó   hatóságnak.   A   szándékos szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésének helyszínén tetten ért személyt  szólítsa fel  cselekménye abbahagyására,  ha arra mód van,  akadályozza meg a cselekmény folytatását, tartsa vissza az elkövetőt, értesítse a nyomozóhatóságot,  annak   helyszínre   érkezésekor   pedig   az   elkövetőt   haladéktalanul   adja   át.  A hatóság helyszínre érkezéséig biztosítsa a helyszínt.
50. A   polgárőr   jogosult   a   tulajdon   elleni   szabálysértésen  (továbbiakban: szabálysértés),  valamint   a   bűncselekmény   elkövetésén   tetten   ért   személyt   a helyszínen visszatartani, ha
a) az   elkövetési  magatartás   szabálysértést,   illetve   bűncselekményt   valósít meg;
b) a   visszatartott   személy   maga   a   szabálysértés   vagy   bűncselekmény elkövetője;
c) a visszatartott  személyt  a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése közben érték tetten.
51. A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a szabálysértési   eljárásról   és   a   szabálysértési   nyilvántartási   rendszerről   szóló törvény,   vagy   a   büntetőeljárásról   szóló   törvény   szerint   eljárni   jogosult hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
52. A bűncselekmény elkövetésén  tetten ért  személynek a hatóság megérkezéséig történő visszatartása,  az eltávozás megakadályozása szükség esetén fizikai erő alkalmazásával,  figyelemmel  a büntetőeljárásról  szóló 1999.  évi  XIX.   törvény 127.§   (3)   bekezdésre,   megfogással,   lefogással   is   történhet.   A   fizikai   erő alkalmazása  nem  fajulhat  bántalmazássá, nem  okozhat  sérülést  vagy  dologi  kárt. 
53. Az  elkövetőt  nem  lehet  a helyszínről   -  az egészségügyi  ellátás  kivételével   -
elvinni, a nyomozó hatóság értesítése előtt rövidebb vagy hosszabb ideig fogva
tartani,  kihallgatni   stb.  Tilos  a bekövetkezett   jogsérelem miatt  a visszatartott
személyt bántalmazni, vagy bármi más módon elégtételt venni.
Eljárás önveszélyes állapotú személy észlelése esetén
 
54. Az önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban
lévő személyt  a polgárőr – ha erre  lehetőség van – megakadályozhatja abban,
hogy kárt  vagy  sérülést  okozzon.  Öngyilkosságot  megkísérlő vagy elkövetni
szándékozó   személyhez   a   polgárőr   hívjon   orvost,   értesítse   a  mentőket   és   a
rendőrséget.
 
 
 
                                          Eljárás rongálás észlelésekor
 
55. Különösen   közterületen,   nyilvános   helyen   az   önkormányzat,   a   település,   a
polgárok vagyonát érintő rongálás észlelésekor a polgárőr közvetlen fellépésére
akkor  kerüljön  sor,  ha  a  polgárőrök  vagy  segítőik  ténylegesen   erőfölényben
vannak,   és   képesek  megakadályozni   a   további   rongálást,  megfékezni   egy
esetleges agresszív, támadó magatartású személyt.
A  rongálást   többségében  felfokozott   idegállapotban  lévő agresszív,  erőszakos
magatartású,   legtöbbször   ittas  vagy bódító  szer  hatása  alatt  álló  személy(ek)
követi(k) el, aki(k) ebben az állapotban a rongálás megakadályozása érdekében
fellépő(k) ellen fordulhat(nak).
 
56. A polgárőrök, amennyiben lehetőségük van a rongálókkal szembeni fellépésre:
a) szólítsák fel az elkövetőt jogsértő magatartása abbahagyására;
b) akadályozzák   meg   fizikai   erővel,   megfogással,   lefogással,   a
büntetőeljárásról   szóló   1999.   évi  XIX.   törvény   127.§   (3)   bekezdésre   is
figyelemmel a károkozás további folytatását;
c) értesítsék a rendőrséget;
d) az elkövetőt, elkövetőket tartsák vissza a rendőrség megérkezéséig;
e) jegyezzék fel a tanúk nevét és elérhetőségét.
 
57. Amennyiben nincs mód a rongálóval szembeni fellépésre, azonnal értesíteni kell
a rendőrséget, a cselekményt pedig – ha erre mód van – bizonyítható módon kell
dokumentálni (fénykép, videofelvétel készítése).
 
               Közreműködés eltűnt gyermek vagy időskorú felkutatásában
 
58.  Eltűnt  személy  felkutatását  a  rendőrség megérkezéséig a polgárőr   (a polgárőr
csoport) önállóan is megkezdheti. A rendőrség helyszínre érkezését követően a
kutatásban   a   rendőrségi   kötelék   parancsnoka   által  meghatározottak   szerint
működjenek közre.
 
                         Segítségnyújtás közterületen és nyilvános helyen
 
59.   Figyelő-jelző  és   járőrszolgálatot  teljesítő   polgárőr   járőr   nyújtson   segítséget
(elsősegélyt)  a közterületen azoknak a  személyeknek,  akik betegség,  baleset,
rosszullét  vagy kábítószer  hatása  miatt  magatehetetlen  állapotba  kerültek,  és
orvosi  segítségre szorulnak.  A segítségre szoruló személyt  a polgárőr,  ha erre
mód van,  kérdezze meg,  hogy mi   történt  vele,  milyen betegségben  szenved, 
milyen   panaszai   vannak,   ha   szükséges,   és   erre   van   lehetőség,   részesítse
elsősegélyben,  majd   értesítse   a  mentőket,   vagy   hívjon   orvost.  A mentőket 
(orvost)   tájékoztassa a magatehetetlen  személy által  elmondottakról,   illetve a
történtekről. A kábítószert használó személy rosszulléte esetén kizárólag orvos
vagy mentő segíthet
.
                           Elhagyott, üresen álló építmények ellenőrzése
 
60. Az elhagyott, ideiglenesen üresen álló épületek (például: üdülők, hétvégi házak, 
tanyák,   ipari   létesítmények   stb.)   célpontjai   lehetnek   vagyon   elleni
bűncselekményeknek,   ezért   a   polgárőr   szolgálat   során   azokat   célszerű
ellenőrizni.
 
61. A   polgárőr   egyedül   nem   ellenőrizhet   elhagyott   épületet,   építményt.   Az
ellenőrzéskor   fokozott   elővigyázatosságot   tanúsítsanak,   a   járőr   tagjai
tevékenységük   során   semmikor   sem   téveszthetik   egymást   szem   elől.
Amennyiben a kapu, bejárat zárva van, a létesítmény területére a polgárőr nem
léphet be, ha azonban erre lehetősége van, kívülről győződjön meg arról, hogy
nem láthatók-e behatolásra, dolgok eltulajdonítására utaló jelek (például: betört 
ablak, felfeszített ajtó, lábnyomok vagy mászási nyomok stb.). Bűncselekmény
elkövetésének  gyanúja   esetén  a  polgárőr   értesítse   a   rendőrséget,   a  nyomozó
hatóság kiérkezéséig biztosítsa a helyszínt.
 
62. Amennyiben   az   épületben   idegen   személyt   talál   a   polgárőr   járőr,   de
bűncselekményre utaló körülményt nem észlelnek, és a tettenérés feltételei nem
állnak fenn, a személyt nem tarthatja vissza.
 
                                   Parkoló gépjárművek ellenőrzése
 
63. A   polgárőrök   egyik   fontos   bűnmegelőzési   feladata   a   gépjárműlopások,
gépjárműfeltörések  megelőzése.  A  polgárőr   a   gépjárműbe   való   betekintéssel
győződjön  meg   arról,   hogy   nem  hagytak-e   az   utastérben   olyan   tárgyakat
(például:   táskát,  egyéb értékes dolgokat),  amelyek bűncselekmény elkövetését
eredményezhetik, a gépjármű feltöréséhez vezethetnek.
 
64. Amennyiben   a   polgárőr   veszélyhelyzetet   észlel,   a   szélvédőn   helyezzen   el   a
gépjárműfeltörések   veszélyeire   figyelmeztető   tájékoztatót   (prospektust,
szórólapot), és észlelését jegyezze fel.
 
65. A   parkoló   gépjárművek   zártságának   megállapítását   az   ajtókilincsek
megfogásával, a nyitás próbálgatásával nem szabad ellenőrizni.
Ha a polgárőr  a gépjárműbe betekintéskor  azt  észleli,  hogy az ajtózár  nyitott
állapotban   van,   hívjon   oda   egy   vagy   két   külső,   együttműködésre   hajlandó
személyt, és előttük, mint tanúk előtt, az ajtók kinyithatók és bezárhatók.
A lezárás előtt a polgárőr a gépkocsi műszerfalára helyezzen el egy feljegyzést a
történtekről és a polgárőrség elérhetőségéről további információk igénylésének
esetére. A  tanúk nevét,   lakcímét  és  elérhetőségét   jegyezze   fel,  de   ezt  a   lezárt  kocsi
tulajdonosával nem közölheti.
 
66. Abban   az   esetben,   ha   az   autóriasztó   a   polgárőr   eljárása   során  megszólal, 
maradjon   a   helyszínen,   várja   meg   a   tulajdonost,   és   közölje   vele   a
körülményeket.   Azokon   a   helyeken,   ahol   lehetséges   (például:
bevásárlóközpontok, szórakozóhelyek stb.), értesíteni kell a tulajdonost az adott
objektum belső kommunikációs rendszerének használatával.
 
67. Körözött gépjármű találása esetén a polgárőr a rendőrséget azonnal értesítse. A
rendőrség ügyeletét fel kell kérni a rendszám, a gépjármű típusa és színe alapján
a körözési ellenőrzésre, és ha valóban körözés alatt áll a gépjármű, a helyszínen
meg kell várni a rendőr járőr kiérkezését.
 
                           Eljárás közveszéllyel fenyegető bejelentés esetén
 
68. A polgárőr vagy a polgárőr egyesület telefonjára érkező bármilyen közveszéllyel
(robbantás,   mérgezés,   tűzokozás,   közlekedési   baleset   okozása   stb.)   való
fenyegetés bejelentése esetén a polgárőr törekedjen a fenyegető személy minél
hosszabb ideig tartó beszéltetésére,  amelynek során a  lehető legrészletesebben
tisztázza   a   fenyegetés   lényegét,   az   elkövetés   tervezett   helyét   és   időpontját,
valamint  módját  és  indokát   is.  A beszélgetést  ne szakítsa meg,  a beszélgetés
után a telefonkagylót ne tegye a készülékre vissza, és a vonalat se szakítsa meg
más módon.
 
69. A polgárőr a fenyegető tartalmú bejelentés fogadásakor:
a) őrizze meg nyugalmát, viselkedjen higgadtan;
b) törekedjen   a   bejelentés   minél   pontosabb,   részletes   megjegyzésére
(feljegyzésére),   kapcsolja   be   a   hangrögzítő   berendezést,   ha   rendelkezik
ilyennel;
c) tegyen   fel   kérdéseket   a   bejelentőnek,   rosszul   hallásra   hivatkozva
ismételtesse meg vele közléseit, minél hosszabb ideig beszéltesse;
d) a beszélgetéssel párhuzamosan figyelje meg a háttérből hallható zajokat, a
bejelentő beszédének jellegzetességeit.
 
70. A   polgárőrség   a   rendőrség   felkérésére   működjön   közre   a   közveszéllyel 
fenyegetett helyszín lezárásában, biztosításában.
 
                                                             IV. fejezet
 
                           A polgárőri szolgálat kiegészítő feladatai ellátásának szabályai
 
                 Eljárás katasztrófahelyzet, továbbá tűz, árvíz, közművek meghibásodása
esetén
 
71. Katasztrófa  helyszínén   a   rendvédelmi   szervek   (mentőegységek)  megérkezése
előtt  a polgárőr  működjön közre az adott  helyzetben megteremthető  rend és
közbiztonság   fenntartásában,   illetőleg   ennek   helyreállításában,   a   helyszínre
érkező   különböző   mentőegységek   zavartalan   munkájának   biztosításában. 
Működjön közre a forgalom lezárásában, illetve elterelésében,  továbbá az élet-
és  vagyonmentésben.  A katasztrófavédelem  szervezési   feladatait   a  2.   számú
függelék szerint kell végrehajtani.
 
72. Tűz észlelése esetén a polgárőr  a  szabályzat  18.  b)  pontjában meghatározott 
értesítési feladatának teljesítésekor a bejelentésében adja meg:
a)  a tűz észlelésének pontos helyét, időpontját;
b)  milyen anyag ég;
c)  mi van veszélyeztetve;
d)  emberélet van-e veszélyben;
e)  nevét, lakcímét, elérhetőségét, a bejelentésre használt telefon hívószámát.
 
73. A polgárőr a tűzoltóság kiérkezéséig a lehetőségek szerint köteles:
a) megkezdeni az élet- és vagyonmentést, és a tűzoltást;
b) megakadályozni a tűz továbbterjedését;
c) kinyitni   a   tűzoltóság   fogadása   érdekében   a   létesítmény   kerítésének,
bejáratának kapuit,  közreműködni  a  tűzoltást,  mentést  akadályozó dolgok
eltávolításában;
d) megakadályozni,   hogy   az   élet-   és   vagyonmentéssel,   a   tűzoltással
kapcsolatos   intézkedések   alatt   illetéktelen   személy(ek)   a   létesítménybe, 
valamint a lezárt területre bejussanak;
e) értesíteni a létesítmény tulajdonosát, használóját, amennyiben az nincs a tűz
helyszínén;
f) eleget tenni az oltás és a kárelhárítás vezetője utasításainak.
 
74. Árvízveszély vagy bekövetkezett árvíz esetén a polgárőr közreműködhet:
–  a védekezési, veszélyelhárítási és kárfelszámolási feladatok ellátásában;
–  az óvintézkedések betartásának ellenőrzésében;
–  az élet- és vagyonmentési munkálatokban;
–  a kiürített, lezárt területek őrzésében;
–  a vagyontárgyak védelmében.
 
75.  Víz-,  gáz- és villanyvezeték,  egyéb veszélyes anyagot   továbbító vezeték,  ezek
műtárgyai,   továbbá   közúti,   vasúti   irányítási,   vízi   közlekedési   biztonsági 
berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a polgárőr
haladéktalanul  értesítse az üzemeltető szervezetet,   illetve az  illetékes   jegyzőt. 
Szükség esetén működjön közre a terület lezárásában, őrzésében.
 
76. A polgárőr közművek meghibásodása esetén:
a) tájékozódjon arról, nincs-e vagy kerülhet-e valaki közvetlen életveszélybe;
b) fordítson   kiemelt   figyelmet   víz-   vagy   gázömlés   esetén   különösen   a
pincékre, szuterénekre, alagsori helyiségekre;
c) zárja vagy zárassa el a veszélyeztetett épületekben a főcsapokat (gáz, víz),
kapcsolja vagy kapcsoltassa ki az elektromos áram főkapcsolóit;
d) haladéktalanul értesítse a bekövetkezett rendkívüli eseményről a közüzemi
szolgáltató   ügyeletét,   és   amennyiben   a   meghibásodás   jellege,   a
veszélyeztetett   terület   nagysága,   az   élet-   és   vagyonmentés   indokolja,   a
rendőrséget, a mentőket és a tűzoltóságot is;
e) kezdje  meg  az   élet-   és  vagyonmentést,   amennyiben   a  veszély nagysága
indokolja;
f) ellenőrizze   a   veszély   jellegének   megfelelő   biztonsági   rendszabályok
betartását,  figyelmeztesse a  tilalmakat  megsérteni  szándékozókat (például:
gázömlés esetén robbanó- és villamos motorok beindítása, dohányzás, nyílt 
láng használata szigorúan tilos!);
g) jelölje ki gázömlés esetén a személyek széllel szembeni menekítési irányát;
h) kezdeményezze a rendőr helyszínre érkezése előtt a veszélyeztetett  terület
körbezárását;
i) intézkedjen szükség esetén a gyalogos- és gépjárműforgalom eltereléséről;
j) működjön közre a  rendőrség  felkérésére  a  terület  zárásában,  a  forgalom
terelésében, a rend fenntartásában.
 
                                   Rendezvények helyszínének biztosítása
 
77. A   polgárőr   a   különböző   önkormányzati,   egyházi,   kulturális,   sport-   stb.
rendezvények   helyszínének   biztosításában   a   rendőrség,   vagy   a   rendezvény
szervezőjének   felkérésére   vesz   részt.   A   rendezvénybiztosítási   feladatok
végrehajtásának   keretében   személyek,   illetve   forgalom   elől   lezárt   területet
őrizhet,   a   forgalom   irányításában,   a   parkolás   rendjének   fenntartásában,   a
rendezvényre   beléptetést   végző   személyek   tevékenységének   biztosításában
közreműködhet,  a  rendőrség,  vagy a  rendezésért   felelős   személy  intézkedése
alapján a zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyeket  a
testi   sérülés   okozására   alkalmas   tárgyak   bevitelének   megakadályozása
érdekében azok bevitelének tilalmára figyelmeztethet.
 
78. Ha   a   polgárőr   az   általa   biztosított   rendezvényen   annak   céljával   össze   nem
egyeztethető magatartást, tevékenységet észlel, akkor arról köteles a rendezvény
szervezéséért felelős személyt haladéktalanul tájékoztatni.
Közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból
elhelyezett képfelvevő által továbbított felvételek megfigyelése
 
79. A polgárőr a közterületen közbiztonsági,  bűnmegelőzési,  valamint bűnüldözési
célból   elhelyezett   képfelvevő   által   továbbított   felvételek   megfigyelését   a
telepített rendszer üzemeltetőjével kötött együttműködési megállapodás alapján
 
végezheti. A tevékenység végzése során a polgárőrnek figyelemmel kell lennie
az   információs   önrendelkezési   jogról   és   az   információszabadságról   szóló
törvényben meghatározott adatvédelmi szabályokra.
   
               Eljárás környezet- és természetkárosító tevékenység észlelésekor
 
80. A polgárőrök mérjék  fel  a  területükön a környezet-,   illetve  természetkárosító
veszélyforrásokat, azokat küldjék meg a környezetvédelmi felügyelőségeknek, a
nemzeti   parkoknak   vagy   az   önkormányzatoknak.   Szolgálatellátásuk   során
rendszeresen ellenőrizzék a veszélyforrásokat,  és amennyiben bekövetkezik a
környezet,  illetve természet károsodása,  azt haladéktalanul  jelezzék ugyanezen
szerveknek.
 
81. Ha a polgárőr  a szolgálata ellátása közben  illegális hulladéklerakást  észlel,  az
illetékes   hatóság   értesítésével   egy   időben   kísérelje   meg   a   tevékenység
megakadályozását. A végzett tevékenységről,  annak hatásáról a rendelkezésére
álló eszközökkel  készítsen  fényképet,  videofelvételt,  amelyet  az egyéb  tárgyi 
bizonyítékokkal együtt adjon át a környezetvédelmi felügyelőségnek, a nemzeti
parknak, vagy a rendőrségnek.
 
                           Körözési tevékenységben való részvétel
 
82. A  polgárőrség   –   az   együttműködési  megállapodásban   rögzítettek   alapján   –
közreműködhet   körözött   személyek,   körözött   gépjárművek   és  más   tárgyak
felkutatatásában,   azonosításában,   valamint   holttestek   személyazonosságának
megállapításában.  Ha   a   polgárőr   olyan   személyről,   gépjárműről,   vagy  más
tárgyról szerez tudomást, akivel vagy amellyel kapcsolatban körözést rendeltek
el, köteles erről  az általános rendőrségi  feladatok ellátására létrehozott szervet 
haladéktalanul értesíteni.
 
83. Az adatot  igénylő polgárőr egyesület  számára az Országos Polgárőr Szövetség
biztosítja   a   körözött   személyek,   körözött   gépjárművek,   vagy   egyéb   tárgyak, 
valamint   az   azonosítandó   holttestek   aktuális   listájának   elektronikus
elérhetőségét.
 
84. Az   Országos   Polgárőr   Szövetség   Gépjármű   Felderítő   Tagozata   szervezi,
koordinálja   a   tagszervezetek   körözött   gépjárművek   felderítésére,   valamint   a
közlekedésbiztonság   javítására   irányuló   tevékenységét,   továbbá   segíti   a
működési és technikai feltételek javítását.
 
85. A polgárőr – az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai
felkészítést  követően – az általános rendőrségi  feladatok ellátására  létrehozott
szerv   vagy   a   települési   önkormányzat   (a   továbbiakban:   üzemeltető)   által 
közterületen   közbiztonsági,   valamint   bűnmegelőzési   és   bűnüldözési   célból,
bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök
által rögzített képek megfigyelésében közreműködhet.
 
86. Gépjárművek leírásánál  azokat a jellemzőket kell feljegyezni,  amelyek alapján
az   azonosítás   lehetséges   (rendszáma,   típusa,   színe,   ajtók   száma,   díszítése, 
szembetűnő ismertetőjegyek stb.).
 
87. A polgárőr  a személy-  vagy  tárgyleírást  az észlelést  követő  legrövidebb  időn
belül készítse el.
 
 
 
 
                                                           V. fejezet
 
                                            A polgárőr szolgálat ellátása
 
                                    Feladatok a szolgálat megkezdése előtt
 
88. A polgárőr a szolgálat megkezdése előtt győződjön meg a szolgálat ellátásához
szükséges   felszerelésének   meglétéről,   formaruhája   rendezettségéről   és   az
eszközök működőképességéről.
 
89.  A polgárőr  gépjármű  igénybevétele előtt  ellenőrizze annak üzemképességét,  a
kormány,   a   fékrendszer,   az   irányjelző   és   a   világítóberendezések
működőképességét   és   a   KRESZ-nek   megfelelő   felszereltségét,   állapotát,
továbbá a polgárőri jelleget tükröző jelzések meglétét, épségét, láthatóságát.
 
90. A polgárőr  a szolgálat  megkezdése előtt  az együttműködési  megállapodásban
meghatározott módon tájékozódjon arról, hogy az egyesület működési területén
milyen események  történtek,  milyen feladatokat  oldottak meg,  szolgálati   ideje
alatt mire fordítson kiemelt figyelmet.
 
91. Azoknál   a   polgárőr   egyesületeknél,   ahol   állandó  ügyeleti  szolgálat   vagy
szolgálatszervező   működik,   célszerű   rendezett   formában   gyűjteni   és   a
szolgálatba   lépő   polgárőrnek   átadni   a   közbiztonsággal   kapcsolatos
információkat, szolgálati tapasztalatokat.
A  feltételek  megléte   esetén  a  polgárőr   egyesület  kijelölt   tagja   a   szolgálatba
lépők számára tájékoztatást (eligazítást) is tarthat.
 
92.  Ahol  nincs állandó  ügyeleti  szolgálat,  a szolgálatvezénylés  alapján beszámoló
füzetet  kell  vezetni.  A beszámoló füzetbe a szolgálatból   bevonuló polgárőrök
rögzítsék a  szolgálat   során  szerzett   tapasztalataikat,  észrevételeiket,  az egyes 
eseményeket és az azokkal kapcsolatos eljárásokat.
 
93. A szolgálatba lépést megelőző tájékoztató, eligazítás tartalmazza:
a) szolgálatuk kezdetének és befejezésének időpontját;
b) a   település   közbiztonsági   és   közlekedésbiztonsági   helyzetének   időszerű
jellemzőit;
c) a   rendőrségtől   kapott   legutóbbi   felkéréseket   (például:   személy-   és
tárgykörözések, eltűnt személyek);
d) milyen útvonalon, melyik irányokba járőrözzenek a szolgálat során;
e) mire   fordítsanak   kiemelt   figyelmet   (például:   üresen   álló   hétvégi   házak,
idegenforgalmi központi helyek, autóparkolók stb.);
f) milyen   berendezési,   felszerelési,   jelzőtárgyak   meglétét   és   épségét
ellenőrizzék   a   járőrözés   során   (például:   közvilágítás,   közlekedési
jelzőtáblák, parkok, játszóterek felszerelései stb.);
g) milyen polgárőr csoportok vannak szolgálatban még a közelükben;
h) kivel, hogyan tartsanak kapcsolatot.
 
                                             Közös szolgálat ellátása
 
94. Amennyiben a polgárőr   rendőrrel,  az önkormányzat  közterület-felügyelőjével,
természetvédelmi   őrrel   stb.   teljesít   közös   szolgálatot,   részt   kell   vennie   a
szolgálatot megelőző közös eligazításon. A polgárőrnek az eligazításon úgy kell
megjelennie, hogy az eligazítás befejezését követően azonnal meg tudja kezdeni 
a közös szolgálatot.
Az eligazításon elhangzott legfontosobb tudnivalókat a polgárőr jegyezze fel a
jegyzetfüzetébe,  szükség esetén pedig saját   feladatára vonatkozóan  tegyen fel
kérdéseket.
 
95. A   polgárőr   szolgálat   megkezdését,   befejezését   az   együttműködési
megállapodásban   foglaltak   szerint   jelenteni   kell   a   rendőrség   ügyeleti
szolgálatára.
 
96.  Közös szolgálat  esetén a polgárőr járőr – az együttműködési  megállapodásban
foglaltak alapján – a rendvédelmi  szervek tulajdonát  képező eszközök közül a
rendvédelmi szerv járőrvezetőjének hozzájárulása, utasítása alapján kezelheti:
a)   a tárgykörözést segítő elektronikai berendezést;
b. a világítóeszközt;
c)   a kép- és hangrögzítő berendezést.
 
97.  Rendőrrel teljesített közös szolgálat esetén a polgárőrség gépjárművét polgárőr
vezesse, a rendőr járőr egy tagja a járőrvezető. A rendőrségi gépjárműben – ha a
rendőr járőr két- vagy  többfős – a polgárőr a hátsó ülésen foglaljon helyet.  A
rendőrrel   teljesített   közös   szolgálat   alkalmával   a   polgárőr   járőr   a   szolgálat
ellátása közben tartsa be a rendőrnek a szolgálatra vonatkozó utasításait.
 
98. Az   önkormányzat   közterület-felügyelőjével,   természetvédelmi   őrrel   stb.
teljesített  közös szolgálat  alkalmával  a polgárőr  járőr alárendeltségi  viszonyba
nem kerül, a szolgálat ellátása közben a járőrtevékenység területére vonatkozó
esetleges speciális szabályokat azonban be kell tartania.
 
                                              A polgárőr felszerelése
 
99.  A polgárőrnek szolgálatban az alábbi felszerelési tárgyakat kell magánál tartani:
 
a)   személyazonosító   igazolvány   vagy   a   személyazonosság   igazolására
alkalmas más igazolvány (útlevél, jogosítvány) és polgárőr-igazolvány;
b)  jegyzetfüzet és íróeszköz;
 
 
 
c)   értesítésre,   bejelentésre   vagy   folyamatos   összeköttetésre   alkalmas
hírközlő eszköz (például: mobiltelefon, EDR rádió, URH rádiókészülék,
ha  van   telepítve   a  működési   területen  nyilvános   telefon,   akkor   annak
használatához szükséges telefonkártya, esetleg pénzérme);
 
d)  polgárőr   formaruha,  éjszaka,   vagy   rossz   látási   viszonyok   között
végrehajtott   szolgálat,   továbbá   a   jelzőőri   tevékenység   végzése   során
láthatósági mellény.
 
100.   A   polgárőr   felszereléséhez   saját   elhatározásából,   vagy   az   eligazításon
elhangzott felkérés alapján még az alábbiak tartozhatnak:
a)   elemlámpa vagy kézi reflektor;
b)  távcső és/vagy éjjellátó eszköz;
c)   képrögzítő eszköz (fényképezőgép vagy videokamera);
d)  GPS készülék, térkép, vázlat;
e)   tárgy- és személyi körözést segítő elektronikai berendezés;
f)   gázspray,   amelynek   típusa  megegyezik   a   rendőrségnél   rendszeresített
típussal;
g)  jelzőtárcsa, piros fényt adó lámpa;
h)  kiképzett, vizsgáztatott kutya.
 
 
 
 
 
                                            Őrző-védő kutya alkalmazása
 
101.  Az  őrző-védő kutya személlyel  szemben kizárólag  jogos védelmi  helyzetben
vagy   végszükség   esetén   alkalmazható.   A   polgárőr  az   őrző-védő   kutya
alkalmazása  során  megsérült   személynek   –   amint   ez   lehetséges   –   köteles
segítséget  nyújtani,  szükség esetén pedig gondoskodni  arról,  hogy a sérültet 
orvos elláthassa.
 
102.  Az   alkalmazott   kutyának  meg   kell   felelnie   a   személy-   és   vagyonvédelmi, 
valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. 
törvény 27. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
 
           A polgárőrség gépjárművein feliratok, emblémák, címerek,
            figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésének rendje
 
103. A   polgárőr   szervezetek   által   szolgálatra   használt   gépjárművein   a
polgárőrséghez   tartozást   szimbolizáló   jelölések   az   alábbiak   szerint
helyezhetők el:
 
a)   a gépjármű oldalán  (az ajtók középmagasságában)  „POLGÁRŐRSÉG"
felirat   (matrica,   mágneses   tábla   vagy   festés),   illetve   a   szervezet
székhelyének megjelölése;
 
b)  a gépjármű jobb és bal oldali első ajtaján vagy a motorháztetőn az OPSZ
vagy a település címere helyezhető el
;
c)   a gépjármű tetején keresztben „POLGÁRŐRSÉG" feliratú, folyamatosan
fehér fényt adó lámpatest (fényhíd);
 
  1. A fényvisszaverődést segítő eszközök vagy öntapadós matricák.
 
104.  A   szolgálat   ellátása   során   a   gépjárművön   mobil   (mágneses   talpú),
figyelmeztető jelzést adó készülék (sárga villogó) működtethető. A készülék a
magántulajdonban  lévő,  de polgárőr   szolgálatra  használt  gépjárművökön  is
működtethető   a   szolgálat   időtartama   alatt   indokolt   esetben.   Minden
készülékhez külön-külön indítási naplót kell vezetni. A készülék elhelyezése
és  működtetése   során   be   kell   tartani   a  megkülönböztető   és   figyelmeztető
jelzést   adó   készülékek   felszerelésének   és  használatának   szabályairól   szóló
12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 9. és 12. §-ainak előírásait.
 
105.  A polgárőr  egyesület  üzemeltetésében  lévő gépjárművel   történő közterületi
szolgálat  ellátása során a polgárőr  köteles az OPSZ Gépjármű Üzemeltetési
Szabályzat   előírásai   szerint   menetlevelet   vezetni.   A   menetlevélből
egyértelműen   megállapítható   kell   legyen   a   polgárőri   szolgálat   útvonala
(körzete),  a szolgálat  kezdő és befejező  időpontja,  valamint  a figyelmeztető
jelzést   adó   készülék   működtetésének   oka,   helyszíne   és   időtartama.   A
menetlevél vezetését helyettesítheti a gépjárműbe beszerelt GPS nyomkövető
készülék   által   rögzített   pontos   útvonal   és   időtartam   szerinti   nyomtatott 
formája.   Ebben   az   esetben   is   kötelező   a  menetlevél   egyszerű   vezetése,
amelyhez   a   GPS-dokumentumnak   az   egyesület   vezetője   által   hitelesített
példányát csatolni szükséges.
 
106.  A polgárőrségi gépjárműveken tilos elhelyezni:
a)   mobil vagy rögzített megkülönböztető jelzést adó készüléket (villogó kék
fényt vagy kék-piros fényt és szirénát);
 
b)  villogó piros fényjelzést.
 
 
107.  Kivételt  képeznek a 106.  pontban meghatározottak alól  azok a gépjárművek, 
amelyek   eredetileg   is   rendelkeznek  megkülönböztető   jelzés,   illetve   egyéb
jelzés használatára  szóló engedéllyel.   Ilyenek  lehetnek például  az önkéntes
tűzoltó,   a   vérszállító,   a   speciális   hegyi-,   katasztrófavédelmi   mentő,   stb. 
járművek.
 
                       Képrögzítés közterületen, nyilvános helyen
 
108.  A bűnmegelőzés  érdekében a polgárőr   szolgálatban alkalmazott  képrögzítés
során be kell tartani az erre vonatkozó adatvédelmi szabályokat. A képrögzítő
berendezések (fényképezőgép,  videokamera) használata során a polgárőrnek
be kell   tartania a személyes  adatok védelméhez  fűződő  jogokat,  az érintett 
személyiségi jogait.
 
109.  A bűnmegelőzés érdekében történő képrögzítés alkalmazásának szabályai:
a)  közterületen, nyilvános helyen bárki korlátozás nélkül fényképezhet;
 
b)  nem  sért   jogszabályt   a   tárgyakról   (például:   elhagyott   vagy   közlekedő
gépkocsi,  hulladéklerakó,  megrongált  eszköz stb.),  utcarészletről,  az ott
közlekedő   tömegről,   rendezvény   közönségéről,   annak   mozgásáról,
tevékenységéről készített felvétel;
 
c)  a   képmás   jellegű   felvételeket   az   érintettek   hozzájárulása   nélkül
nyilvánosságra   hozni   nem   szabad   (például:   nem   mutathatók   meg
családtagoknak, barátoknak, nem közölhetők a médiában);
 
d)  a polgárőr  által  személyről  készített  képfelvételek az adott  eseményhez
kapcsolódóan   csak   az   eljárásra   jogosult   hatóságnak,   annak   kifejezett
kérésére adhatók át.  A képfelvétel  bizonyítékként  való  felhasználása  is
nyilvánosságra hozásnak minősül, de ez már a hatóság jogköre.
 
110.  A polgárőrök által készített azon felvételeket,  amelyeket  nem használhatnak
fel,   az   adatvédelmi   szabályok   figyelembevételével   a   képrögzítő   eszköz
sajátosságainak megfelelő módon haladéktalanul meg kell semmisíteni, vagy
törölni kell.
 
                            Személy- és tárgyleírás készítése
 
111.  A  személyleírás   az   emberre   jellemző   külső  megjelenési   jegyek   rögzítése
annak érdekében, hogy a későbbi azonosítás biztosítható legyen.
 
112.  A személyleírás készítése során a polgárőr a következő jellemzőket rögzítse:
–  neme (férfi/nő), származása (európai, afrikai, arab stb.);
–  kora, magassága, testsúlya, testalkata;
–  bőrszíne (fehér, kreol, fekete stb.);
–  haja (szín, sűrűség, hullámos, sima, jellegzetes frizura stb.);
–  szeme (szín, méret, jelleg);
–  orra (nagy, kicsi, pisze, széles stb.);
–  füle (fejhez simuló, elálló, kicsi, nagy);
–-  álla (szögletes, kerek, kiugró stb.);
–  arc jellegzetessége (markáns, ráncos, csontos, forradásos,  anyajegye van
stb.);
–  bajusza, szakálla (színe, formája stb.);
–  testtartása (egyenes, hajlott, görbe stb.);
–  mozgása (rendezett, sánta, bizonytalan, csoszogó, darabos stb.);
–  testrészek   jellegzetességei   (kéz-,   lábcsonkolás,   sérülés,   forradás, 
tetoválás, anyajegy stb.);
–  beszédmódja (akcentus, beszédhiba, hanghordozás stb.);
–  megszólítása (hogyan szólították társai, neve, gúnyneve);
–  viselkedése (nyugodt, határozott, ideges, agresszív, türelmetlen stb.);
–  egyéb   szokások  (jobb-  vagy balkezes,   tartás,  kényszeredett  mozgások,
krákogás, pislogás, dohányzás stb.);
–  a ruházatnak és a nála lévő tárgyaknak a pontos leírása (színe, minősége,
stílusa, jellegzetessége);
–  milyen  tárgyakat,  eszközöket   tartott  magánál   (táska,  hátizsák,  csomag, 
fegyver, szerszám, álarc stb.).
 
                              Adatvédelem és titoktartás
 
113.  A polgárőrök adatvédelmi és titoktartási kötelezettségei:
a)   a   polgárőrök   illetéktelen   személynek   és   szervnek   nem   adhatnak
tájékoztatást   olyan   tényekről,   amelyek   a   szolgálati   tevékenység   során
jutottak   tudomásukra,   és   kiszolgáltatásuk   az   állam,   az   együttműködő
szerv,   a   polgárőrség   vagy   az   állampolgár   számára   hátrányos,   illetve
jogellenesen előnyös következményekkel járna;
 
b)  a   polgárőr   kötelezettsége,   hogy   a   szolgálatok   helyzetéről,   a   feladatok
végrehajtásáról,   zavarairól,   beavatkozást   igénylő   eseményekről
tájékoztatást  adjon a szervezet  szerinti  közvetlen felügyeletet,   irányítást
gyakorló vezető részére;
 
c)   magasabb   szintű,   vagy   az   együttműködő   hatóság   vezetőjének
megkeresésére   a   polgárőrök  kötelesek   a   tevékenységi   körükbe   tartozó
feladatokról   a   tájékoztatást   megadni,   és   erről   a   szervezeti   felépítés
szerinti közvetlen vezetőnek soron kívül beszámolni.
 
                                                        VI. fejezet
 
                    A polgárőr szolgálat tervezése, szervezése, nyilvántartása,
                                            beszámoló készítése
 
                                A polgárőr tevékenység tervezése
 
114.  A polgárőr egyesületek a területükön végzendő polgárőr tevékenységet, annak
területei   szerint   éves  munkatervben   rögzítsék.  A munkaterv   tartalmazza   a
polgárőr  mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása  érdekében végrehajtandó
feladatokat, azok felelőseit, a határidőket, valamint a rendezvények tervét. A
munkaterv   egy   példányát   legkésőbb   a   tárgyévet  megelőző   hónap   15-éig
tájékoztatás érdekében a területi szövetségnek küldjék meg.
 
                             A polgárőr szolgálat tervezése
 
115.  A polgárőrök   szolgálatát  név  szerint,   a   feladatok,   a  hely  és   az   időpontok
feltüntetésével   hetente,   kéthetente   vagy   havonta   előre   kell   tervezni,   és   az
egyesület   szolgálatáért   felelős   megbízottjának   kell   hitelesítenie.   A
szolgálattervezet   ugyanakkor   folyamatosan   vezethető,   a   szükségnek   és   az
igényeknek megfelelően bármikor kiegészíthető vagy módosítható úgy,  hogy
abban a tervezett szolgálat minden esetben előre rögzítve legyen.
 
 
 
                    A végrehajtott polgárőr szolgálat nyilvántartása
 
116.  A  végrehajtott   polgárőr   szolgálatot   a   név,   hely,   idő,   feladat,   eredmények
feltüntetésével  külön nyilván kell   tartani.  A nyilvántartó könyvet  (lapot)  az
egyesület   az   ügykezelési   rendje   szerint,   az   utolsó   bejegyzés   időpontjától
számított 5 évig őrizze meg.
 
                          Beszámoló készítése az elvégzett munkáról
 
117.  A polgárőr egyesület az elvégzett munkájáról – a területi szövetség, illetve az
Országos Polgárőr Szövetség által kért adatközlésen felül – évente beszámolót
készít,  amelyben  tájékoztatást  ad  taglétszámának alakulásáról,   tevékenységi
területei   szerint   a   teljesített   polgárőr   szolgálatról   (önállóan,   más   szerv
tagjaival  hány  esetben,  hány  fővel,  milyen   szolgálatot   láttak  el   és  milyen
eredményeket értek el), a bűnmegelőzési, tájékoztató propagandamunkáról, a
rendezvényekről   és   a   gazdálkodásról.   Az   éves   beszámolót   a   területileg
illetékes önkormányzat, a helyi  rendőri szerv és a területi szövetség számára
meg kell küldeni.
 
                                                   VII. fejezet
 
                                    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 
118. Az Országos Polgárőr Szövetség Szolgálati  Szabályzatának használata során
az   egyes   nem  részletezett   kérdésekben   a   polgári   törvénykönyv,   illetve   az
egyesülési   jogról,  a   közhasznú   jogállásról,   valamint   a   civilszervezetek
működéséről   és   támogatásáról,   továbbá   a   polgárőrségről   és   a   polgárőri
tevékenység   szabályairól   szóló  törvények   és   a  büntető  törvénykönyvről,   a
büntetőeljárásról   szóló   törvények   egyes   rendelkezéseit   kell   megfelelően
alkalmazni.
 
119. Az   Országos   Polgárőr   Szövetség   Szolgálati   Szabályzata   előírásainak
gondatlan vagy szándékos figyelmen kívül hagyása, be nem tartása szolgálati 
szabályszegésnek  minősül,   amely  esetben   a  Ptv.  25.  §   (1)  bekezdés   a)-c)
pontjaiban meghatározott   intézkedések alkalmazhatók.  Az eljárás rendjét  az
Országos Polgárőr Szövetség Etikai Szabályzata határozza meg.