Harmincéves a Csanádpalotai polgárőrség

2019.12.20

A Csanádpalotai Polgárőr Egyesület elnökét felkértem, hogy mondja el az egyesület történetét és helyzetét napjainkban. Ez a riport az egyesület harmincéves évfordulója alkalmából készült Szentmiklósi Gábor elnökkel.

Ez a rövid cikk december 18-án készült, amely az egyesületünk életét mutatja be, mondta az elnök.

Egyesületünk idén ünnepli harmincadik évi fennállását. Szabó István Úr tevékeny részvételével alakult a csapat, az akkor még kis falunkban történt tulajdon elleni történések visszaszorítására. Alapvető feladatunk a település közrend- közbiztonságának védelme, az együttműködő hatóságokkal közösen. Ez a mai napig nem változott, mindössze kiegészült ezernyi más felkéréssel, feladattal, ami erőnkből telik, megteszünk, sokszor erő felett. Nagyon erősen kihangsúlyoznám, hogy a polgárőr önként, mindenféle díjazás nélkül, a szabadidejéből, családjától elvett időben végzi a feladatát. Maximum, ritkán, köszönöm szépent kap cserébe, többször szemrehányást. Mivel jelentős kiadások vannak az Egyesület részéről, hiszen minden törvényi előírás fokozottan érvényes rá, fenntartásunkhoz pályázati pénzt, ritkán támogatást használunk. Ez az Egyesület fenntartásához, és az eszközök lehetőség szerinti szinten tartására elég, fejleszteni nemigen van lehetőség.

Jelenlegi létszámunk 19 fő, a Kövegyiekkel együtt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a csoport vezető, Fejes János ennyi emberrel "gazdálkodhat". Ebből egész évben 11 ember vett részt valamilyen szolgálaton vagy, van aki egy alkalommal, vannak, akik minden nap. Ez a létszám elvileg elég lenne, ha egyenletesen lehetne elosztani a szolgálatokat. De! Eltelt harminc év! Ma, akinek van munkahelye, az az első, sehol nem nézik jó szemmel, ha valaki ilyen indokkal akar eljönni, akár szabadságra. Munka után még elvégzi az otthoni feladatokat, esetleg túlóra, másodállás. A megélhetés az első. Ezután következik a család, és ha még maradt ideje, energiája, akkor jelentkezhet szolgálatra. A mai fiataloknak el kell járni dolgozni, mert valódi fizetést a környéken nem kap. Aki tehette, az idők folyamán elköltözött, illetve azon gondolkozik. Fiatalítani kell, mert harminc évvel lett öregebb mindenki, ehhez kérném a lakosok segítségét. Akkor sikerült az összefogás, mert a saját tulajdont kellett megvédeni, ma nincs az a közbiztonsági deficit, mindenki egy látszólagos biztonságban él. Köszönhetően a Rendőrségnek, Határrendészeknek, és a hozzájuk rendelt Készenléti Rendőröknek. Talán ennyi előnye származott az egyszerű Palotai polgárnak a migrációból. Semmi sem tart örökké, érdemes lenne csatlakozni egyesületünkhöz, látom benne a lehetőséget, a fejlődéshez vezető utat, de ehhez meg kell mozdulni, itt a lehetőség a közösségünkért tenni, nem csak kívülről bekiabálni. Természetesen, ha építő jellegű, meghallgatjuk szívesen. Megfelelő ember állománnyal el lehet gondolkozni az Önkéntes tűzoltóság újjászervezéséhez, ami nagyon sok egyesületnél működik, hiszen helyben vannak, mire kiér a Katasztrófavédelem, akár életet, akár jelentős vagyont is megóvnak. El lehet gondolkodni a mezőőrségen, nem is értem, ezek miért nem voltak fontosak eddig. El lehet gondolkodni, mivel tudnánk a fiatalokat, gyerekeket megmozgatni, értékes dolgokat mutatni nekik. Mindig irigykedve járom az országot, ahová hívnak, hogy milyen örömmel, és büszkeséggel versenyeznek egy-egy tűzoltó versenyen, lövész versenyen, KRESZ, egyéb ügyességi versenyeken. Öröm látni a szemükben, hogy mennyire büszkék magukra, csapatukra. Egészséges versenyszellem a jellemük pozitív alakulását szolgálja. Sajnos ilyesmit, itthon nem is tudom mikor láttam. Érdemes ezen elgondolkodni. Kinek mi jut eszébe, ami előre vinné kis városunk lakóit.

Visszatérve még az egyesületi munkára, Szabó Pista bácsi, és jómagam vezetése alatt is elnyertük az Év Polgárőr Egyesülete címet, illetve számos elismerésben részesült egyesületünk, és néhány tagunk is. Nagyon szívesen közszemlére tettem volna ezeket, de sajnos azon kevés egyesülethez tartozunk az országban, akiknek nincs irodája. Mi harminc év alatt nem érdemeltük ki.

Kiragadva a tavalyi év munkájából röviden, számokban.

Összes szolgálati óra: 8640 óra, ebből Rendészeti szervvel: 578 óra, külterületi szolgálat: 4000 óra, általános polgárőri feladatok 3918 óra, Honvédséggel 144 óra. Ezen idő alatt természetesen rengeteg esemény bekövetkezett, illetve az itt lakóktól is százával jött információ.

Egyesületünk azon kevés tagjával, akik a településen járőröznek, azért látják egyre kevesebbet, mert egyre kevesebben vagyunk, ezért szükséges a létszám bővítése. Ugyan ez a helyzet a külterülettel is, Közel száz! négyzetkilométer területre jut ez a néhány, még hadra fogható személy, akkor még nem is szóltam a kb. harmincöt kilométer hosszú országhatárról, ami jó négy kilométeren a Maros folyó. Munka lenne bőven, egy autó, egy segédmotor, két kerékpár, pár technikai eszköz van, ember nincs, fogyunk, az év végén megint letesszük páran a lantot. Szeretném átadni a tapasztalatomat, amennyiben igénylik, de ha nem, nem, maximálisan megértem. Ennek ellenére, bízva a jövőben, itt is szeretném megköszönni tagjaink családjának a megértését, támogatását. Nem utolsó sorban pedig köszönöm a polgárőrök áldozatos munkáját, illetve mindenkiét, aki valamilyen formában jó szívvel volt hozzánk!

Közelgő ünnepekre tekintettel, kívánok mindenkinek békés, örömteli készülődést, ne feledjük, aki kap, annak a keze lesz tele, aki ad, annak a szíve,- tette hozzá az elnök.

Fotó és írás: Magyari Béla